Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 30 (160. szám) - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Harrach Péter): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
655 Viszont az érdekes - és itt látható , hogy ahogy az állam visszavonult, a vállalati beruházások növekedtek, tehát ez is egy klasszikus, amiért tesszük: az államháztartás hiányát csökkentjük, és forrásokat szabadítunk föl a vállalkozói szféra számára. Vitatkoznom kell, mert Tállai képviselő úr a 2007. évi költségvetés 2006os vitájánál az utolsó mondatai között - tehát nem ezzel zárta a vitát, mert ennél szörnyűbbet mondott - azt mondta, hogy nem lehet az a cél, hogy az ál lamháztartás hiánya csökken, és hogy forrásokat szabadítunk fel a fejlesztésekre és az európai uniós források lehívására. Ehhez még hadd tegyem hozzá Pelczné képviselő asszony gondolatait, aki nagyon sokszor - hiszem, hogy önök is emlékeznek rá - azt mondt a, hogy Magyarország nettó befizető lesz. Ha valaki most figyelmesen elolvassa az Állami Számvevőszék jelentését - mert azt gondolom, és ellenzéki képviselőink többször elmondták, hogy ez az a szervezet, amely hiteles, legitim, és neki el lehet hinni, amit leír , a jelentésben az szerepel, hogy Magyarország 455 milliárd eurónyi pénzt tudott lehívni, és mindössze 189,5 milliárd eurót fizetett be. (16.10) De tessék megkapaszkodni: van egy olyan mondat, nem zárójelben, hogy több is lehetett volna az, amit leh ívunk, ha a vállalkozói kör intenzívebben dolgozik, mert az intézményrendszer megvan, az intézményrendszer működik, sőt megerősítik azt, amit Bajnai Gordon sokszor elmondott interpellációs válaszban, hogy Magyarország az intézményrendszer létrehozásában és a pályázati kapuk kinyitásában az elsők között van az egész Unióban. Tehát azt gondolom, nyugodtan kimondhatjuk azt, hogy a 2007. évi adatok alapján megállítottuk azt a sokszor hivatkozott, Varga Mihály által elmondott adósságspirált. Ez rettentően fontos . Sokáig nem fordult elő az a magyar költségvetésben, hogy amikor év közben észlelték, hogy a bevételek a tervezetthez viszonyítva kedvezőbben alakulnak, akkor általában a kiadásokat is engedték. Annak az eredménynek, hogy mindössze 1361 milliárdos lett az államháztartási hiány, szerepe van annak, hogy a kormány nagyon szigorú kézzel tartotta kézben a kiadásokat, és nem engedte olyan ütemben növekedni, mint ahogy a bevételeknél a túlteljesítés bekövetkezett. Azokat a kifogásokat, amelyeket képviselőtársaim elmondtak, hogy hol állunk a bizonyos rangsorokban, ezek tények. De az, hogy megtettük az első lépést, és 2008ban az eddig, a mögöttünk lévő történések igazolják, hogy ugyanezen a pályán megyünk tovább, ez lehetőséget teremt arra, hogy további források sz abaduljanak fel a vállalkozói kör számára. Talán még egy gondolatot szeretnék itt betenni a vitába: az újraelosztás kérdése. Miközben Magyarországon 50 százalék körül van, az adóelvonás mértéke 39,5 százalékos, az EUban 40. Én most szívesen vitatkoznék Tá llai képviselő úrral, aki a múlt héten erről beszélt, és azt mondta, hogy ez elviselhetetlen, még akkor is, ha mindössze fél százalék különbség van. Azt gondolom, hogy nekünk el kell dönteni és el kell határozni magunkat a Magyar Országgyűlésben, hogy az a dóterheket hogyan osztjuk meg, mely területen és kik viseljenek mekkorát. Lehet beszélni arról, hogy ez az 50 százalékos újraelosztási hányad magas, legyen kisebb, legyenek kisebbek a bevételek, de akkor partnereknek kell lennünk abban, hogy a kiadást mely területeken lehet csökkenteni. Szeretném példának hozni a társadalombiztosítási alapok ügyét. Talán emlékeznek képviselőtársaim arra, hogy az Állami Számvevőszék hosszú évek óta mindig szerepeltette azt, hogy a társadalombiztosítási alapoknál veszélyes, t úl nagy a kockázat. 2007ben a tbalapok egyensúlya megteremthető volt. Igaz, hogy nem túl nagy összeggel, de pozitív szaldóval sikerült zárni. Tehát sikerült megfelelő mederben tartani a gyógyszerkasszát és egyéb más egészségügyi ellátásokat, és biztosíta ni azt a nyugdíjkorrekciós programot, annak a fedezetét, amelyet mi vállaltunk, és ami mellett kitartunk ma is, hogy a szociális kiadásokból átrendezni lehet, de csökkenést nem akarunk vállalni. Más területeken lehet, de a szociálist nem lehet. Egyetértek azokkal az aggódó képviselőkkel, akik válságról beszéltek, és azt mondták, hogy gond lesz a nyugdíjasoknál, a családoknál. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha egyszer 4 százalékot
