Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 30 (160. szám) - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Harrach Péter): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
654 megsérteni kell, és nem hamis illúziókat kelteni, hanem tényleg beszélni arról, amit egy költségvetés és annak zárszámadása jelent. Szerintem a Ház falai között, és itt Tállai képviselő úrra hivatkozom… - én kíváncsi lennék, ha egy érettség i bizottságban vagy egy államvizsgabizottságban ülne, és valaki az általa ismert és szerintem általa tudott összefüggéseket úgy használná föl, akkor milyen szemmel nézne az adott hallgatóra. Az államnak nincs jövedelme. Az a bevétel, ami a költségvetésben megjelenik, a vállalkozásoktól és a magánemberektől származik. Más jövedelem nincs. Tehát ha a bevételeket növelni akarjuk, akkor ez bizony azt jelenti, hogy az adóteher növekszik. Erről beszélt Keller államtitkár úr is, de ezt nem rejtettük véka alá, mer t ez szerepelt a költségvetési tervben. Ami szerintem pozitív, hogy a bevétel túlteljesítésében az adóbevétel mindössze 35 százalékot képvisel. Ez azt jelenti, hogy itt nem egy váratlan és kiszámíthatatlan adótehernövekedés következett be. Viszont a kiadá soknál nagyon hosszasan mondhatnám a sort, hogy milyen kiadásokat követeltek rajtunk akkor ellenzéki képviselők. Az előbb említett bevételkiadásnál, miközben a bevételek közül még kivettek volna adótételeket, tehát ez a serpenyő még lejjebb megy, a kiadás ba bepakoltak jó néhány tételt, tehát ez a serpenyő távolodik. Amire mi most büszkék vagyunk, az, hogy a 2007. évi államháztartási hiány kisebb, mint 2002ben volt, kisebb, mint 1400 milliárd forint. Megint vitatkozom Tállai képviselő úrral, mert azt mondj a, 5,4 százalékos Magyarországon az államháztartási hiánynak a GDPhez viszonyított aránya, és rögtön mellétette, hogy bezzeg ez az Európai Unióban 0,9 százalék. De a képviselő úr nem mond egy szót sem arról, hogy tisztelt hölgyek, urak, rádióhallgatók, té vénézők, az, hogy még 4 százalékot csökkentsünk, 900 és 1000 milliárd között van. Honnan lehet még ennyit elvenni? Azt gondolom, nagyon hamis az az állapot, amikor megpróbáljuk, ha más nem megy, rontsuk el azzal a magyar emberek véleményét, hogy ugyan elér tetek valamit, részesei vagytok egy közbülső sikernek, viszont még nagyon messze vagytok egy olyan valamitől, amit egyébként meg nem is kell hogy elérjünk, mert 3 százalékig elegendő, 3 százalék van a maastrichti követelményekben. Azt gondolom, ez reálisan megcélozható már az egész közeli jövőben. Akkor, amikor a rövid távú bevételnövekedést adóterhelésnövekedéssel elértük, ugyanakkor a kiadásokat csökkentjük, amikor az átszervezés következtében több ezer állami alkalmazottól megválunk, pedagógusoktól megv álunk, teljesen természetes, hogy nő a munkanélküliek száma. Én itt vitatkozok néhány képviselőtársammal, akik azt mondják, hogy az állam nem teremtett új munkahelyeket. Azt gondolom, piacgazdasági viszonyok között nem is az államnak kell. Az államnak öszt önözni kell a vállalkozásokat, hogy a vállalkozások fejlődjenek, menjenek előre és foglalkoztassanak több embert. A szakpolitikusaink fognak beszélni, képviselő úr, arról, hogy milyen sok intézkedést tettünk annak érdekében, hogy akár az 50 éven felüli mun kavállalókat is foglalkoztassák. Ennek az eredményei láthatók, de sajnos alig néhány ezer főben, tehát még további lépések kellenek. Szeretnék beszélni a hazai teljesítmények mellett az exportimport kérdéséről. Igen, erre megint büszkék lehetünk mindannyi an, hogy tartósan, több év óta az export gyorsabban növekedik, mind az import, még akkor is, ha Orbán Viktor képviselő úr azt mondta, hogy az nem a mi érdemünk, hanem a Magyarországra települt külföldieké. De én azt gondolom, ha ők egyre többet exportálnak , akkor egyre több lehetőségük van a magyar kis- és középvállalkozásoknak arra, hogy beszállítóként ők is növekedjenek. Ebbe az irányba kell hogy mozogjunk. Azt gondolom, ez a kérdés, az, hogy az import több mint 2 százalékkal lassabban növekszik, mint az export, lényegesen hozzájárul, hogy az áruforgalmunk mérlege úgy, ahogy a költségvetésben van írva, mindössze 300 millió euró negatív összeget tartalmaz a korábbi több milliárd euróval szemben. Amikor kiadáscsökkentésről beszéltünk, és őszintén beszéltünk arról, hogy reáljövedelemcsökkenés lesz Magyarországon, és kevesebb lesz az állami megrendelés, akkor az teljesen természetes, hogy a gazdasági növekedésben egyfajta szűkülést jelent. Ezt szerintem mindenki tudja, csak van, aki ezt nem akarta és nem volt hajlandó beismerni vagy kimondani.
