Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 30 (160. szám) - A közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. CSÁKY ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
605 semleges kijelentései vagy aktusai vétségnek minősülnek, esetleg tudtán kívül is, pusztán azért, mert a közelében éppen rendezvényt fognak tartani. A hatóság eljárásának megzavarása tényállásával kapcsolatban kritikai észrevételként meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy a Btk.ba beiktatni kívánt új törvényi tényállás egy garázda magatartást emel ki a garázdaság általános Btk.beli tényállásából, és ezt kívánja sui generis bűncselekményként szabályozni. Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény cím alatt szabályozandó tettesi magatartások eddig is büntethetők voltak a Btk. 271. § - garázdaság - alapján, ezért ugyan a szabályozáson bizonyos tekintetben pontosít a tervezett rendelkezés, külön törvényi tényállásban történő szabályozásuk nem feltétlenül szüks éges. Elképzelhető, hogy a kérdés következetes jogalkalmazói gyakorlattal is megoldható lenne. A szabálysértési határozatok nyilvánosságra hozatala mint egyfajta megbélyegző szégyenfal létrehozása komoly alkotmányos aggályokat vet fel. Túl azon, hogy a kér dés felvet adatvédelmi kételyeket - mennyiben érvényesül itt a célhoz kötöttség, illetve a jogkorlátozás szükségessége és arányossága , nem szabályozott például az intézkedéssel szembeni jogorvoslat sem. Emellett pedig nem orvosolható az a körülmény sem, ha például adminisztratív hiba következtében tévedésből kerülnek ki személyes adatok a világhálóra, ugyanis a világháló természetéből adódóan az oda egyszer kikerült adatok már lényegében visszavonhatatlanok. A garázdaság szabálysértési alakzatával kapcsol atban az előterjesztői cél érhető, ugyanakkor a szöveg nem felel meg a normavilágosság követelményének. Elég ezzel összefüggésben utalni akár a gyűlöletbeszéd kapcsán hozott korábbi alkotmánybírósági határozatokra. Az alakzat, a vezényszó és jel önmagukban nehezen értelmezhető kifejezések, tényállási elemként pedig kifejezetten teret adnak az önkényes jogértelmezésnek. A normaszöveg ráadásul kijátszható oly módon is, hogy a félelemkeltő jelleg egyébként megmarad. A tervezett módosítás (1) bekezdés b) pontja büntetni szándékozik bizonyos feltételek mellett az akár szabályosan bejelentett rendezvények résztvevőit is. Külön problémás lehet az, hogy milyen megjelenések, különösen alakzatok kelthetnek valakiben félelmet. Elég, ha egyvalakiben félelmet keltenek? U gyanakkor egy olyan csoportosulás, amely másokban félelmet kelthet, elegendő, ha például átöltözik vagy másmilyen, nem félelemkeltő alakzatot vesz fel, és máris nem valósítja meg a tényállást. Mikor a tervezet a csoport vezetője által használt vezényszavak ról és jelekről rendelkezik, nem szabad elfelejteni, hogy a büntetendő magatartás még mindig a rendezvényen való részvétel, tehát attól függően, hogy egy rendezvény vagy egy csoport szónoka, vezetője milyen vezényszavakat használ, milyen jeleket alkalmaz, megbüntethetővé válnának ezen rendezvény vagy csoport résztvevői. Míg a csoport megjelenésének, alakzatának milyenségére van ráhatása a csoport résztvevőjének, ahhoz az ő közreműködése is szükséges, a vezető által használt vezényszavak és jelek a résztvevő ktől független történések, amelyeknek ő csak szemtanúja, nem is feltétlenül ért azokkal egyet, de ha egyet is ért, önmagában ezért még nem büntethető. Ilyen esetekben inkább az ilyen vezényszavakat és jeleket használó vezető szankcionálása lenne indokolt. A tervezet szerinti megoldás egyfajta kollektív bűnösséget hoz létre a szabálysértési törvényben. A (4) bekezdés szerint, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt, a szabálysértés csoportosan elkövetettnek minősül. Nehéz értelmezni, miben külön bözik ez az alapesettől, hiszen az elkövetési magatartásokat tekintve egyéni elkövetés aligha képzelhető el. Mind a csoport megjelenéséhez, alakzatához, mind a vezető szónoklatának meghallgatásához több személy szükséges - többes elkövetés , különben nem beszélhetünk rendezvényről, ahogy ezt az értelmező (5) bekezdés ki is mondja. Többes elkövetést feltételező cselekménynél értelmetlen a csoportos elkövetést külön kiemelni és szankcionálni, ráadásul ez a kétszeres értékelés tilalmába is ütközhet. Az előter jesztés ki is mondja, hogy a csoportos elkövetés a Btk. garázdaságról szóló részének - 271.
