Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 30 (160. szám) - A közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor):
606 § (2) bekezdés b) pont - analógiájával került bele a tervezetbe, noha itt teljesen különböző elkövetési magatartásokról van szó. A gyülekezési jog megsértésével öss zefüggő új tényállás indokolatlanul széles körben kívánja szankcionálni a gyülekezési joggal kapcsolatos visszaéléseket. “A bejelentést a törvényben előírt határidőt alaptalanul elmulasztva teszi meg” fordulat olyan esetekben is marasztalási lehetőséget bi ztosít, amikor a cselekmény nem irányul jogsértésre vagy a törvényi rendelkezések kijátszására. A gyülekezési jog nem jogszerű gyakorlását az előterjesztés szerint a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény eddig is szankcionálta, ennek újrafogalma zását most az Alkotmánybíróság spontán gyülekezésekről szóló határozata tette indokolttá. Természetesen továbbra is bejelentési kötelezettséghez kötött rendezvények bejelentés nélküli vagy tiltó határozat ellenére történő megtartása veszélyes és szankcioná landó magatartás lehet, s a rendőrségnek ilyen esetekben nincs is más eszköze, mint a szabálysértési, esetleg büntetőjogi szankciók alkalmazása. A módosítás során beemelt új elkövetési magatartás - amelyet egyébként nem indokol az említett alkotmánybíróság i határozat - a bejelentésnek a törvényben előírt határidőt alaptalanul elmulasztva történő megtétele. Ez a magatartás 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ez a rendelkezés teljesen érthetetlen, ráadásul büntetőjogi alapelvekbe is ütközik azon kívül, hogy alkotmányos alapvető jogokat szükségtelenül és aránytalanul korlátoz. (12.00) Egy rendezvény elkésve történő bejelentése nem minden esetben tekinthető veszélyes magatartásnak, amely büntetést érdemel. Jól mutatja ezt a rendőrség azon gyakorlat a is, hogy a gyülekezési jog minél teljesebb érvényesülése érdekében bizonyos esetekben a törvényben előírt határidőn kívül bejelentett rendezvények megtartását is tudomásul veszi, nem tiltja meg, amennyiben a rendezvény biztosítására kellőképpen fel tud m ég készülni. Ha azonban erre már nincs lehetőség, a késedelmes bejelentésnek nem az a szankciója, hogy szabálysértésként pénzbírsággal sújtandó, hanem az, hogy a rendőrség a jogszabályok alapján a rendezvény megtartását megtiltja. Éppen ezé rt, mert a rendőrségnek van eszköze az ilyen rendezvények megakadályozására, mindössze ezek be nem jelentése nem rejt magában még a szabálysértésekhez megkívánt minimális társadalomra veszélyességet sem, és nem bűnös magatartás. Általában nem a tudatos jog sértés szándéka miatt késik el a bejelentés, gyakran ez csak egyszerű figyelmetlenségen, hanyagságon múlik, bár természetesen erre ellenpélda is van. Ezért a rendezvény megtiltásán kívül még pénzbírságot is kiszabni meglehetősen indokolatlan, visszaéléssze rű, fölöslegesen megtorló jellegű. Az ilyen cselekmények mögött nincs a büntetést szükségessé tevő, legalábbis minimálisan limitált bűnös szándék, ezért a tervezet a nullum crimen sine culpa elvébe ütközik. Az elkésett bejelentések a rendezvények megtiltás ával szankcionálhatók, de indokolatlan a szabályozás bevezetése azért is, mert a hivatalos személy jogszerű intézkedésével szembeni engedetlenség szabálysértése alkalmas az olyan résztvevőkkel szembeni fellépésre, akik azt követően sem hagyják el egy nem s zabályosan szervezett, bejelentett rendezvény helyszínét, hogy őket a rendőrség a távozásra felszólította. Aggályosnak tartjuk a hatálybalépés időpontját is, kevés lehet a 30 napos hatályba léptetés, ugyanis a törvény jelentős mértékben változtat meg fenná lló életviszonyokat. Indokolt lehet a törvény 90 napos, de legalább 2009. január 1jéhez köthető hatályba léptetése. A fentiekben ismertetett észrevételeinket módosító javaslatok formájában is elő fogjuk terjeszteni, és ezek sorsa fogja majd meghatározni a zt, hogy a végszavazás során a Magyar Demokrata Fórum milyen álláspontot képvisel a törvény elfogadását illetően. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Csáky képviselő úr. A vezérszónoki felszólalások végére ért ünk. Az általános vitát elnapolom, folytatására és lezárására várhatóan későbbi ülésünkön kerül sor.
