Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 30 (160. szám) - A közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. DRASKOVICS TIBOR igazságügyi és rendészeti miniszter, a napirendi pont előadója:
584 is, mert tudjuk, hogy csak az összehangolt fellépés lehet eredményes. Most az eszközrendszer egyik elemének, a büntetőjogi szabálysértési védelemnek a megerősítésére teszünk ja vaslatot. Sokan mondják a különböző vitákban - a bizottsági üléseken is felvetődött , hogy tulajdonképpen a jogszabályok megfelelőek, a jogalkalmazásban van baj, ha van baj egyáltalán. Azt kell mondanom, van ebben sok igazság, persze. Következetesebb, hat ározottabb jogalkalmazás a ma nehezen kezelhető jelenségek egy jó részét kezelhetné. De úgy gondolom, a tapasztalatok indokolják a feltételes módot - kezelhetné, de nem teszi. Jogállamban, ahol egyértelműek a hatalmi ágak közötti nagyon világos vá lasztóvonalak, a végrehajtó hatalomnak, a kormánynak, amely felelősséget érez és visel azért, hogy a közrendet fenntartsa, nincsen más módja a jogalkalmazás befolyásolására - és isten ments, hogy legyen, teszem hozzá , mint hogy a törvényhozáshoz fordul, és a jogszabályok kiegészítését, módosítását javasolja, hogy ezen keresztül érje el a jogalkalmazás szükségesnek vélt korrekcióját is. Ne legyenek kétségeink! Akik ma a jogi szabályozás hiányosságai, ellentmondásossága, esetleg a jogalkalmazás egységességé nek hiánya miatt - vagy éppen mert a szankciórendszer hiányos - meg merik támadni a demokrácia alapintézményeit, azok tulajdonképpen a jogállamot, a demokrácia egészét, azokat az alapintézményeket veszik célba, amelyeken az ország nyugszik. Ez messze több mint egyegy kormány tevékenységének megítélése vagy a politikai vélemények akár nem szimpatikus formában történő tudomásulvétele. Ez a demokratikus berendezkedés alapjait fenyegeti, ezért is szükséges megerősíteni az ennek védelmére szolgáló eszközöket. E zeknek az erőknek, ezeknek a csoportoknak nyilvánvalóan a káosz, a felfordulás, a bizonytalanság erősítése a céljuk, erre pedig nem lehet más válasz, mint a rend, a biztonság megerősítése. Ezért meggyőződésem, hogy a mi dolgunk és kötelességünk - és amikor többes szám első személyt használok, akkor a törvényhozást, a végrehajtó hatalmat, de hozzáteszem, valamennyi demokratikus politikai és társadalmi erőt értem ezalatt , hogy bebizonyítsuk: a demokrácia nemcsak hogy erős - erős, mert a törvények uralmán ny ugszik , de képes megerősíteni is önvédelmi mechanizmusait, megtalálni a módját annak, hogy ezekkel az erőszakos magatartásokkal szemben eredményesen felvegye a harcot. De bármilyen nagy is legyen a veszély - és úgy látom, hogy meglehetősen nagy , van eg y határ, amit a jelentős társadalmi felháborodás ellenére sem lehet átlépni. Semmiféle jogkorlátozó lépés nem elfogadható, még a legnemesebb cél, a demokrácia, a jogállam védelmében sem. (10.10) A mi dolgunk - és újra hangsúlyozom a többes szám első személ yt - a jogok érvényesülését és védelmét biztosítani. Más útra, a jogok legkisebb mértékű korlátozásának útjára már csak azért sem léphetünk, mert ezzel a rendzavarók győznének, bebizonyítanák, hogy rávették a jogállamot, hogy adja fel alapértékeit. Éppen e zt akarják. Ezt - meggyőződésem szerint - nem tehetjük. A javaslat nagyon következetes abban, hogy a legkisebb engedményt sem teszi ebben az irányban. Hölgyeim és Uraim! Az elmúlt pár esztendőben nemcsak az utcán, hanem döbbenetes módon az igazságszolgálta tás épületeiben, a bírósági tárgyalótermekben is rendszeresen tapasztalhattunk olyan jelenségeket, amelyek a pártatlan, befolyásmentes, nyilvánosság előtt zajló igazságszolgáltatás alapintézményeit támadták. A sajtó is részletesen beszámolt különböző jelen ségekről. Ha van teendő az utcai rendzavarásokkal szemben, akkor úgy gondolom, van teendő a tárgyalótermek, a bíróságok épületei rendjének megerősítése érdekében is. Az a fajta nyomásgyakorlás, ami az utóbbi időben az igazságszolgáltatás működését különböz ő alkalmakkor, különböző eljárásokban megpróbálta kikezdeni, megint csak azt a jelzést küldi a társadalomnak, hogy egy alapintézmény működésében, az igazságszolgáltatás működésében sem lehet igazán bízni, nem lehetünk sziklaszilárdak abban, hogy a bíró, a bíróság mindenfajta befolyástól függetlenül, objektíven, a törvény és lelkiismerete szerint tud eljárni. Ez pedig nem tűrhető, nem hagyható.
