Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 30 (160. szám) - A közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. DRASKOVICS TIBOR igazságügyi és rendészeti miniszter, a napirendi pont előadója:
585 A bíróságok zavartalan működésének biztosítása tehát nem csak dolgunk, meggyőződésem, kötelességünk is. Természetes en a bírósági önigazgatás 1998ban bevezetett, helyes elvének megfelelően a legfontosabb teendője itt a bírósági igazgatási vezetőknek van. Az ő feladataikat kell világosabbá tenni, a rendelkezésükre álló eszköztárat megerősíteni. Ezt teszi a javaslat. Tis ztelt Országgyűlés! A kormány a nyugodt bírósági és más hatósági munka megfelelő feltételeinek biztosítása mellett fontosnak tartja azt is, hogy a bírósági és más hatósági döntéseknek következetesen érvényt lehessen szerezni, mert a jog adta keretek csak a kkor tekinthetők stabilaknak, a demokrácia csak akkor erős és hiteles, ha a jogot megsértőknek nemcsak a bíróság előtt kell számot adni tetteikről, de velük szemben a következmények is mindenfajta bizonytalankodás nélkül, elkerülhetetlenül érvényesülnek. A tapasztalat az, hogy a szabálysértések esetében a határozatoknak tömegesen - a tömeges az összes szabálysértési eljárás körülbelül egyharmadát jelenti - nem tesznek eleget az elkövetők, jogerős szabálysértési határozatok ellenére nem fizetik meg a bírságo kat, egészen addig húzzák az időt, amíg jogerős döntés nem születik a pénzbüntetésnek szabadságelvonásra történő átváltoztatásáról. Százezres nagyságrendben kényszerítik új és új eljárásokra, drága eljárási cselekményekre a szabálysértési hatóságokat és a bíróságokat. Ez egy nem fönntartható állapot, ez megkérdőjelezi a szankciórendszerbe vetett bizalmat, megszünteti vagy legalábbis lényegesen csökkenti a szabálysértési eljárások visszatartó erejét. A javaslat ezért egyszerű, átlátható, hozzáteszem, sokkal olcsóbb mechanizmust alakít ki a szabálysértési bírságok megfizetésének kikényszerítésére, olyat, ami elől jószerivel nem lehet kitérni, de mégsem szabadságelvonással fenyegeti azokat, akik egyébként kisebb súlyú szabályszegéseket követtek el. Megerősítend ő a szabálysértési szankciórendszer érvényesülését, a javaslat elrendeli a régóta hiányzó szabálysértési nyilvántartás felállítását is. Ennek pénzügyi fedezetét egyébként az európai uniós forrásokból látjuk biztosíthatónak. Az eddigiekben ismertetett kihív ásokra összetett és hatékony választ kell adni. Összetettet, mert a demokráciát, az alkotmányos alapjogokat is számos ponton érte egyszerre támadás. Hatékonyat, mert látszatcselekvés, ellentmondásos, kettős beszéd és tett helyett egyértelmű és eredményes f ellépésre van szükség. Hozzáteszem: ilyen beszéd és fellépés nemcsak az Országgyűléstől és a kormánytól, hanem a demokratikus politizálás minden szereplőjétől politikai hovatartozás nélkül elvárható. A kormány a maga részéről összeállította és a Ház elé te rjesztette erre vonatkozó javaslatait, most persze következik a vita és reményeim szerint az Országgyűlés pozitív döntése. Engedjék meg, hogy a javaslatcsomag néhány főbb elemére részletesebben is kitérjek! Előre kell bocsátani, hogy a javaslatcsomag minde n eleme azt a célt szolgálja, hogy a korábban kikezdett közmegegyezés helyett kijelölje az elfogadható és elfogadhatatlan magatartások közötti egyértelmű határt, ezzel eligazítást adjon a jogalkalmazók és persze minden egyes ember, a társadalom valamennyi csoportja számára, ezzel megerősítse a jogbiztonságot, és kiszámíthatóbbá tegye a jogalkalmazást. Ennek érdekében a büntető törvénykönyv és a szabálysértésekről szóló törvény kiegészítését, új tényállások beiktatását, új minősített esetek megalkotását és n éhány értelmező rendelkezés beiktatását javasoljuk. Ezek a javaslatok egyrészt kiegészítik a garázdaságban meglévő büntető törvénykönyvbeli és szabálysértési tényállásait, világossá teszik, hogy a garázdaságnak vannak olyan súlyosabban minősítendő esetei, amelyeket eddig a törvény nem rendelt súlyosabban büntetni, de világos módon társadalomra veszélyességük nagyobb akkor, ha mondjuk, a garázdaságot egy tömegrendezvényen - és ez nem feltétlenül politikai demonstráció, lehet egy nagy létszámú sportesemény va gy kulturális rendezvény éppen úgy - követik el, ugyancsak, ha a garázdaságot csoportosan vagy felfegyverkezve, vagy ezek valamilyen kombinációjában követik el. Ez messze több és súlyosabb, mint a garázdaság hagyományos, mondjuk, kocsmában megvalósított té nyállása.
