Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 29 (159. szám) - A minősített adat védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PETTKÓ ANDRÁS, az MDF
551 bűncselekményt követnek el a titoksértéssel. Nem zárjuk ki továbbá a civileket tekintve a polgári perlés lehetőségét például a tudatos károkozás esetén a titoksértéssel kapcsolatban. Azonban a szólásszabadság, a korrupció elleni fellépési szándék üres szó marad, ha a szerkesztők egy állami pecsét al apján kötelesek eldönteni, hogy mi közölhető és mi nem közölhető. Gyakorlatilag nem hoz helyzetet a gondatlanok büntetlensége, ha a szándékosnak mondott civil cselekmény továbbra is büntethető marad, hiszen a rendelkezés sajtószabadságot megszorító, félele mkeltő hatása semmivel sem kisebb attól, hogy esetleg később a perben bizonyítottság hiányában felmentik a megvádoltat. A való életben ez üres megkülönböztetés, amit bizonyít az említett tény: a rendszerváltás óta a titoksértéssel kapcsolatos, civileket ér intő pert a szándékosság vádjával indították mindig, s ez a meghurcolási lehetőség továbbra is fennáll az új szabály bevezetése esetén. Hamisnak tűnik az az érvelés, amely szerint a NATO és egyéb külső titoktartási kötelmek miatt kell továbbra is fenntarta ni a civilek eddigi fenyegetettségét. Ellenkezőleg: nemzetközi emberi jogi vállalásaink, a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság gyakorlata a nyilvánosság jogainak ad elsőbbséget. Az SZDSZ tehát - összefoglalva - partner abban, hogy a valódi államtitkok biztonsá gban legyenek, nem asszisztálunk viszont ahhoz, hogy miközben minősített adatok hatósági közreműködéssel, politikai megfontolásból az elmúlt 18 évben folyamatosan kerültek nyilvánosságra, a közérdekű információkat nyilvánosságra hozó, nem hivatalos személy eket börtön fenyegesse. Az elmondottakból következik, hogy módosító indítványokat kívánunk benyújtani a törvényjavaslathoz, bár az előttem felszólaló két képviselő úr megszólalása után csekély esélyt látunk arra, mondhatni, nem látunk esélyt arra, hogy a s zükséges szabályozás bármilyen kompromisszumok árán is megszülessen. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Pettkó András képviselő úrnak, az MDF képviselőcsoportja vezérszónokának. PETTKÓ ANDRÁ S , az MDF képviselőcsoportja részről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A minősített adatok védelméről szóló T/6147. számú törvényjavaslat általános vitáján itt, a tisztelt Ház falai között tartózkodó képviselők és azok is, akik az interneten nyomon követik ezt a vitát, az elmúlt felszólalások során, akár Pető Iván, akár Demeter Ervin első néhány perces felszólalása során azt érezhették, mintha nem ennek a törvényjavaslatnak a vitájában vennénk részt. A két képviselő által felvetett gondolatok vitájára az MDF képviselőcsoportja bármikor készen áll, most viszont nem erről szeretnék néhány percben beszélni, hanem arról, hogy képviselőcsoportunk mit gondol a most az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslatró l. A napirenden lévő új titokszabályozással kapcsolatban először is el kell ismerni, hogy eljárt az idő a ma még hatályban lévő, az államtitkokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény felett, amely az elmúlt 13 év alatt meglehetősen sok kr itikát kapott, különösen azért, hogy nem tudta igazából megakadályozni azt, hogy viszonylag túl széles titokköri jegyzék kellően tág és rugalmas értelmezésével még mindig túl sok információ kerülhetett a minősített s ezáltal hosszú időtartamra elzárható in formációk közé. (20.00) De ne a múlttal, hanem a jelennel foglalkozzunk, vagyis az előttünk fekvő törvényjavaslattal, amelynek megszületését tehát a magunk részéről üdvözöljük. Üdvözöljük azért, mert a NATO- és az EUtagságból eredően valóban időszerű volt már egységesen szabályozni az eddig eltérő szabályozás alá eső nemzeti, illetve külföldi minősített adatok védelmét. A törvényjavaslatot üdvözöljük azért is, mert a hazai törvényszintű szabályozást összhangba hozza az EU minősített adatok védelmére v onatkozó normáival, sőt a nemzetközi gyakorlatával is. Az üdvözlet azonban nem jelenti azt, hogy
