Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 29 (159. szám) - A minősített adat védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PETTKÓ ANDRÁS, az MDF
552 maradéktalanul elégedettek lennénk a szabályozással, bár a szabályozás céljával, rendelkezéseinek többségével egyet tudunk érteni. Tisztelt Országgyűlés! Hölgy eim és Uraim! A Magyar Demokrata Fórum képviselőjeként az első nagy dilemmát okozó kérdés: korlátlan lehetőséget kapnake a minősítésre jogosítottak, például a minisztériumok arra, hogy az adataikat titkosítsák? Eddig, mint ahogyan már utaltam rá, még ha s zéles körű is volt, de legalább volt egy konkrét titokköri jegyzék, és a jegyzékben nevesített adatok lehettek csak a minősített adatok. A törvényjavaslat viszont megszünteti a titokköri jegyzéket, és meglehetősen általános pontokban fogalmazza meg, hogy m ely körbe tartozó adatok lesznek minősíthetők, és ezáltal zárolhatók. A törvényjavaslat a minősítési szint meghatározásához a szükséges kármértéket veszi igénybe. Kicsit félő, hogy a törvényjavaslat 1. számú mellékletében meghatározott kármértékek - mint p éldául a rendkívül súlyos kár, a súlyos kár, a kár és a hátrány, amelyek alapján lehet majd egy adat szigorúan titkos, titkos, bizalmas vagy korlátozott terjesztésű fogalom - olyan általánosak és tágan értelmezhetők, hogy ezzel változatlanul lehetőséget ad hatnak bizonyos túlminősítésekre is. Tudom, egyébként erre a javaslat is utal, hogy ezeket a fogalmakat, meghatározásokat nem az előterjesztő találta ki, ezek a nemzetközi bevált fogalmak, amelyeket mi most csak átveszünk. Az igazi kérdés ezzel kapcsolatba n viszont az, hogy a javaslat rendelkezései korlátok közé tudjáke szorítani az állami szervekben ösztönösen meglévő túlminősítési hajlamot és késztetést. Biztosítani tudjáke az ez elleni hatékony fellépést? Bár a javaslat ezt több oldalról is megpróbálja , úgy gondoljuk, hogy ezen a téren még sok korrigálnivaló van a benyújtott törvényjavaslatban. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum álláspontja szerint a törvényjavaslat több szabályozását jónak és egyértelműen előrelé pésnek tartjuk. Ezek között csak kettőt emelnék ki, azt is csak a megemlítés szintjén. Támogatjuk a javaslatnak azt az elképzelését, hogy a jövőben gondatlanságból - például a sajtó munkatársai által - nem lehet megsérteni a titkot, csak szándékosan. Nyilv ánvalóan lesznek olyan jogvédő szervezetek, akik még ezt is túlzónak fogják találni, arra hivatkozva, hogy a titokgazda gondoskodjon megfelelően a titka védelméről. Ennek ellenére, a szándékos titoksértést, még ha úgynevezett civil is követi el, elismerve, igen, az államnak lehetnek olyan adatai, amelyek védendők, amelyeknek szándékos megsértésének büntethetőségével egyet tudunk érteni. Kifejezetten támogatjuk a javaslatnak az adatvédelmi ombudsman számára biztosított felszólítási lehetőségét, és különösen annak a jogkövetkezményeit is. Az adatvédelmi ombudsmannak jelenleg is joga van a titokminősítőt felszólítani az indokolatlan titkosítás megszüntetésére, azonban ennek nem teljesítésének igazából nincs - sajnos - jogkövetkezménye. Nem teljesítés esetén az adatvédelmi biztos csak a nyilvánossághoz fordulhat, amely bár néha nagy erő és hatalom, ennek ellenére ez a megoldás is csak a legritkább esetben tudja rákényszeríteni a minősítőt a titkosítás megszüntetésére. Most viszont a javaslat kifejezetten támogata ndó megoldást kínál erre is azzal, hogy ha az adatvédelmi biztos felszólalásával a minősítő nem ért egyet, akkor bírói útra kell terelni az ügyet, ahol is a bíróság dönt a minősítés indokoltságáról. Azért azt mondanom kell, mert ha nem tesz semmit, akkor 6 0 nap elteltével a minősítés a törvény erejénél fogva hatályát veszti. Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül még két kérdésről szeretnék röviden szólni: a titkosítások tervezett időtartamáról, valamint a minősített adatok megismerhetőségé ről. A ma hatályos szabályozás egyik legfontosabb kritikája az, hogy túlzott a lehetőség, a titkosítási időtartam, amelynek köszönhetően akár 90 évre is el lehet zárni az információkat. Bár ilyen hosszú időre szóló titkosítás információink szerint elég rit ka, de 30 vagy 50 évre szóló titkosítás ma már kifejezetten gyakori - sajnos. A javaslat szerint a legjobban védeni szándékozott adatok, mint például a szigorúan titkos adatok minősítésének érvényességi ideje alapesetben legfeljebb 30 év lehet. Azzal viszo nt, hogy bizonyos feltételek esetén a javaslat lehetővé teszi ezen időtartammal történő egy- vagy kétszeri meghosszabbítását is az eredeti időtartamnak, így a jövőben sem lesz kizárt az,
