Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 15 (186. szám) - Szatmáry Kristóf (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - “Mikor hagynak fel végre a vagyonosodási vizsgálatokkal?” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor):
4225 Az én információim szerint azok a magyar emberek, akiket kiűztek minden vagyonuktól megfosztva szülőföldjükről, eddig még semmilyen ká rpótlásban nem részesültek. Másrészt a miniszter úr azt írja válaszában, hogy a kárpótlás csak részleges lehet a korábbi kárpótlási törvényekkel összhangba hozva, de jelzem önnek, hogy amikor a magyar állam szerződést kötött a csehszlovák állammal, akkor t eljes körű kárpótlást ígért. Tisztelt Államtitkár Úr! Mikor kívánja a kormányzat előterjeszteni azt a javaslatot, amely alapján megszüntethetnénk a több mint egy évtizedes alkotmányos mulasztás állapotát? És ami fontosabb, mikor kívánja teljeskörűen - és i tt a hangsúly a teljeskörűségen van - kárpótolni azokat a nemzettársainkat, akik a fent említett nehéz helyzetbe kerültek? Tisztelettel várom válaszát. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Juhás z Gábor államtitkár úrnak. JUHÁSZ GÁBOR igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselő Úr! Képviselő úr, ahogy nagyjából mondta is, ugyanezen címmel a múlt hónapban feltett szóbeli, majd írásbeli k érdése kapcsán már kapott részletes tájékoztatást az állam által kötött nemzetközi szerződésekkel, így többek között a csehszlovákmagyar lakosságcsereegyezményekkel összefüggő jogsérelmek kárpótlási törvényhozás keretei között történő rendezésének proble matikájáról. E körben elsőként a 45/2003. ABhatározatra kell utaljak, amely a jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítása mellett visszautasította az arra irányuló indítványt, hogy az Alkotmánybíróság kötelezze a kormányt a Csehszlovákiából Ma gyarországra áttelepített magyar állampolgárok és örököseik teljes kártalanítására. A kárpótlással kapcsolatos jogi környezet egésze, az eddigi jogalkotás és számos alkotmánybírósági határozat konzekvens e tekintetben, hogy a kárpótlás nem az okozott kár t eljes megtérítését, hanem ex gratia juttatásként minden egyes jogosulti kör esetében részleges kompenzációt jelent. Így történt ez korábban, a politikai sérelmek és a vagyoni károk elszenvedőinek kárpótlása során is. Képviselő úr kérdésének szakszerű megvá laszolása érdekében a főbb ismérvek mentén három fogalmat tisztáznunk kell: a kártérítést, a kártalanítást és a kárpótlást. A kártérítés a jogellenesen okozott kár teljes megtérítését és alapesetben az eredeti állapot helyreállítását jelenti. Kártalanításr a a jogszerűen okozott kár okozóját lehet kötelezni, ennek tipikus példája a közérdekű célból történt kisajátítással okozott sérelem orvoslása. Mindkét előző jogintézménytől alapjaiban különbözik az állam által okozott károk jóvátétele, a méltányosságból m egállapított kárpótlás, amelynek alapelvei az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata szerint a részlegesség és arányosság. Tisztelt Képviselő Úr! Kérdésére azt tudom mondani, hogy az Alkotmánybíróság vonatkozó döntéseit szem előtt tartva folytatjuk a már meg kezdett szakértői egyeztetéseket mindaddig, amíg e régóta húzódó ügy rendezésére megnyugtató és konszenzusos megoldás születik az érintettek bevonásával. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) Szatmáry Kristó f (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - “Mikor hagynak fel végre a vagyonosodási vizsgálatokkal?” címmel ELNÖK (Lezsák Sándor) :
