Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 2 (183. szám) - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újramegnyitott részletes vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SIMON MIKLÓS (Fidesz):
3908 csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , mert ha egyszer elindultunk valamilyen irányba, ami egy reformirány, ami támogatható, akkor azt komolyan kéne venni, és nem kéne megakasztani. (Az elnök ismét csenget.) Csak egyetlenegy kérdést akarok szóba hozni, mert nagyon fontos, hogy erre választ kapjunk, amiről Pettkó képviselőtársam is beszélt - itt az államtitkár urat szólítom meg : annak a 13. havi bérnek a fedezete, amiről tegnap értesültünk, pontosan hol is van a költségvetésben, milyen sorokon? ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Ékes József képviselő úr! ÉKES JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Gulyás képviselőtár samnak és Mohácsi képviselőtársamnak is mondom: múlt héten volt az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek együttes ülése, és pontosan ezek a kérdéskörök is felmerültek, a globális felmelegedés, a jelenlegi gazdasági válság, az energiahatékonyság kérdés e. Ott is nagyon keményen elhangzott - sőt mi több, az én hozzászólásomra hivatkoztak vissza utána a plenárison is : mi a megtérülő beruházás? Oktatás, kutatásfejlesztés, olyan beruházások, amelyeket az energiahatékonyság céljából pont a recesszió idősza kában szükséges, hogy végrehajtsunk - ez a háromszor 20 százalék , környezetvédelmi kérdések. És nem véletlen, ahogy Ángyán professzor mondta, hogy önző módon minden ország, minden nemzet a maga részéről a saját termék- és piacvédelmét is megpróbálja megf ogalmazni. Ugye? Ma tulajdonképpen minden területen elveszünk, szűkítünk. Tessék nekem megmondani: ebben a költségvetésben mi a kitörési pont? Ha az uniós forrásokat továbbra is olyan célokra használjuk fel, amelyek nem megtérülők, akkor tessék nekem megmo ndani: mi a kitörési pont? A gazdasági csúcson és máshol is, előtte is számtalan alkalommal elmondtuk, hogy ezekre kellene Magyarországon is koncentrálni, és Gulyás József képviselőtársam is nagyon helyesen tette fel a kérdést, hogy miért nem ebbe az irány ba megyünk. Mennénk ebbe az irányba, ha nem azt látnánk, hogy minden területen abszolút szűkítés van. Tessék nekem megmondani: akkor ebből hogy lesz demográfiai megújulása egy nemzetnek? Sehogy! Tehát ezt a válságot konzerváljuk, és sokkal rosszabbá tesszü k, mint ahogy a kitörési lehetőségeink tulajdonképpen adottak. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Simon Miklós képviselő úr következik. DR. SIMON MIKLÓS (Fidesz) : Tisztelt Képviselőtársaim! Elég rosszul érzem magam, azért, mert államtitkár úr i s és Gulyás képviselőtársam is úgy tesz, mintha mi tehetnénk arról, hogy az ország ide került. Most nagy tisztelettel csak megkérdezném önöktől, hogy 2002től kik vezették az országot. Ki volt, kik voltak az információk birtokában? Megosztottake velünk va lamit? Ott ütöttekvágtak bennünket, tisztelt államtitkár úr, ahol tudtak. A lényeg az, hogy ezek után önök mondják nekünk, hogy az ország ide jutott?! Tisztelt Államtitkár Úr! Ha nem tévedek, ön volt a közpénzügyi államtitkár. Ugye? Veres János pénzügyi á llamtitkár volt 2003ban, most pedig a Pénzügyminisztérium vezetője, pénzügyminiszter, akinek a javaslatára 32 milliárd forintot vonnak el a közoktatástól. Az SZDSZ a koalíció oszlopos tagja volt. Uraim, tessenek már beismerni, hogy önök juttatták az orszá got ide! Miért nem ismerik el ezt? És akkor most ujjal mutogatnak ránk, hogy mi is hibásak vagyunk, amikor mindig elmondjuk, ami a probléma, a kifogásunk, de emlékeim szerint önök egyetlenegy módosító indítványunkat sem szavazták meg 2003ban, amikor 1700 módosító indítványt nyújtottunk be. Uraim, hát ne tessenek már mondani, hogy 10et vagy 15öt nem lehetett volna megszavazni! Köszönöm.
