Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 2 (183. szám) - A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6530. szám) részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
3847 végzettsége van - előfordul , és lehet, hogy egy nagy építőcéget vezet vagy az ördög tudja, milyen céget vezet, annak van kö ze a reálgazdasághoz? Hogyne lenne! Ha van valahol, ahol kapcsolódási pontokat lehet keresni egy felsőoktatási intézmény és a gazdasági szféra között, akkor speciel ez tipikusan arra jó. De ha ilyen kvótákat szabunk, akkor gyakorlatilag kilőjük ezt a lehet őséget. Nem tartom szerencsésnek. Ettől függetlenül megadatik az a lehetősége is egy szenátusnak, hogy ha akarja, jogászt válasszon be vagy közgazdászt válaszon be. Tehát nem kellene korlátozni. Egész egyszerűen erről lenne szó ebben a vitapontban. Engedte ssenek meg még egy felvetést a 6. ajánlási ponthoz. Ez lényegében azt az eddigi írott vagy íratlan szabályt rúgná fel, miszerint az egyetemeken, főiskolákon a magasabb szervezeti egységek vezetőinek többnyire eddig két ciklus volt engedélyezve. Ez most par ttalanná tenné. Szerintem nem tesz jót egyetlen intézménynek sem, ha nincsenek időbeli korlátai annak, hogy meddig lehet magasabb vezetői tisztséget betölteni. Köszönöm szépen. (15.50) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Szintén két percre megadom a szót Ékes Józs ef képviselő úrnak, Fidesz. ÉKES JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr, a szót. Az államtitkár úrral vitatkoznék, mert ön is úgy mondta, hogy a gazdasági tanácsban. Ha vesszük a Debreceni Egyetemet, a neutronkutató kérdését és a Paksi Atomerőmű valamelyik fizikusát, akkor innentől fogva, ha a Debreceni Egyetem úgy gondolja, és a neutronkutató központ érdekében is kíván lépni a gazdasági tanácsban, akkor teljesen logikus, hogy egy fizikust is minden további nélkül be tud emelni, vagy a gazdasági élet más szegmenséből, ott, ahol mondjuk, egy gazdasági szervezetnél hihetetlen mértékű kutatásfejlesztési tevékenység folyik, és valahol párhuzamot talál azzal a főiskolával, egyetemmel, amelyik mindenképpen abba a gazdasági tevékenységbe be kívánja vonn i. Amit én próbáltam mondani államtitkár úrnak is meg TataiTóth Andrásnak is, hogy azért egy ilyen gazdasági grémiumnak hatása van egy intézmény hosszú távú működésére is. És nem véletlen mondta Ángyán professzor úr is, hogy az 50 százalékos és a kétharma dos döntési többségnek a szerepét mennyire fontos lenne kiemelni ebben a kérdésben, mert ha a gazdasági tanács úgy foglal állást a maga részéről, hogy az intézménynek valamelyik részét meg kell szüntetni, be kell zárni, építményét eladni, akkor könnyebben befolyásolja egy kisebbségi döntése vagy egy 50 százalékos döntése magát az egész vezetést, mint adott esetben kétharmados döntési jogkörrel felruházott egyetemi vezetés, irányítás. Ezért lenne jó ezt sokkal jobban átgondolni, és a szakmai megkötöttséget p edig nemcsak jogászra és közgazdászra érteni, hanem egyéb más, Magyarországon előforduló szakmai tevékenységben szereplőket is minden további nélkül be lehessen vonni a gazdasági tanácsba. Itt a lényeg az, hogy mennyire aktív, mennyire válik szerves részév é az adott intézmény tevékenységének, és mennyire tudja segíteni azt a tevékenységet. Azt hiszem, ez kell a legfontosabb célkitűzés legyen ebben a kérdésben. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Szintén két percre megadom a szót Pósán László képviselő úrnak, Fidesz . DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : A 14. ajánlási ponttal kapcsolatosan, tehát a döntéshozatal arányaihoz, mértékéhez kapcsolódóan el lehet képzelni más megoldást is, a lényeg az, hogy a döntésnél nagyon széles intézményi belső konszenzus legyen. Ha nem kétharma d, én el tudom képzelni azt a verziót is, amikor egy intézményen belül az egyes szervezeti egységek, mondjuk, kari tanácsok mindegyike helyeslően
