Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 2 (183. szám) - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újramegnyitott részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
3760 akár a kommunikációs kiadások, akár a jövő évi eszközbeszerzések csökkennének. Így 2009 indokolatlanul magas terheket fog jelenteni a magyar lakosságnak, és ez a költségvetés nem szolgálja azt a célt, hogy Magyarország lakói, a vállalkozások, a magánszemélyek könnyebben vészeljék át ezt a világgazdasági recessziót. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány nevében Keller László államtitkár úr kért szót. Parancsoljon! KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisz telt Képviselő Úr! Arra gondoltam, hogy a vita e szakaszában arról fog a képviselő úr beszélni, hogy a Fidesz a lehetséges keretek között - amire Orosz Sándor képviselő úr már utalt, hogy most a vita milyen szakaszában vagyunk - milyen módosító indítványok at akar megfogalmazni. Ehelyett azt kaptuk, hogy gyakorlatilag az általános vitában elhangzottakat próbálja Varga Mihály képviselő úr ismételni. Először is nézzük meg azt az eszmefuttatását, hogy 2006tól eredezteti azt a problémát, ami az ő véleménye szer int most előidézte a jelenlegi szituációt Magyarországon. Először is, tisztelt képviselő úr, 2006ban semmiféle titkolózás nem volt. Ha jól emlékszem, akkor ön 2002től kezdődően a költségvetési bizottság alelnöke. (Sic!) A költségvetési bizottság alelnöke ként nyilván tudja azt, hogy a Pénzügyminisztérium folyamatosan, minden hónapban az államháztartás pénzügyi helyzetéről tájékoztatja a költségvetési és pénzügyi bizottság tagjait, kifejezetten az alelnök urat vagy elnök urat is. Tehát szó sem lehet arról, hogy önök folyamatosan azt próbálják elhitetni a közvéleménnyel, hogy önök nem voltak tisztában az ország helyzetével. (Firtl Mátyás: Ki hozta az országot ebbe a helyzetbe?) Ez az egyik tétel, amit szerettem volna mondani. A másik. Tisztelt Képviselő Úr! H a már az okokat nézi, hogy mi volt az oka annak, hogy 2006ban meglehetősen magas államháztartási hiánnyal kellett szembesülni, akkor én azt mondom, hogy bár tudom, hogy kellemetlen, de vissza kell menni a 2000es esztendőbe, és onnantól kezdve megnézni a folyamatokat, hiszen a gyökerek talán onnan eredeztethetőek. Akkor ön pénzügyminiszter volt, igaz, hogy a költségvetést még az elődje kétéves időtartamra fogadtatta el itt a Házban, de akkor indult meg az az osztogatásos politika, amit persze 2002ben az ú j kormány folytatott a száz lépés programban, a közalkalmazottak, a közszféra bérnövelései, a nyugdíjasok irányában. Ez sem volt véletlen egyébként, hiszen volt egy hihetetlen társadalmi nyomás arra vonatkozóan, hogy a közszférát hozzuk jobb helyzetbe, és ennek a politikai mezőben is volt egy hihetetlenül nagy támogatottsága. Tehát ebben a Házban ezt már többször elmondtuk, gyakorlatilag, amikor a 2002es kormányváltás után meghirdetésre került a gazdaságpolitika, egyedül az MDF volt az, aki azt mondta, hog y ebbe az irányba ne menjünk. De a Fidesz nemhogy azt mondta volna, hogy ne menjünk ebbe az irányba, hanem még rátett azokra az elképzelésekre, amiket az akkori kormány megfogalmazott. Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom tehát, hogy amikor az okokat feszeg etjük, illik korrektül visszaemlékezni a múltra. Arra is emlékezni kell, hogy gyakorlatilag ’982002ig épült, mondjuk - nem sok , 3050 kilométer autópálya, miközben az ország távolabbi pontjai elérhetetlenek voltak autópályán keresztül. Lehet mondani, h ogy nem jó az, hogy eladósítottuk az országot 20022006 között, de ezek a pénzek például a közszférán kívül ott vannak az autópályákban. Ma már meg kell nézni ezt az országot, hogy hogyan lehet közlekedni Nyíregyházától egészen a horvát határig, és nem sor olom, északról délre. Meg kell nézni, hogy ma már példátlan módon a rendszerváltás után egy dunai hidat helyeztünk üzembe. Ezek óriási kiadási tételek, tisztelt képviselő úr, és nyilvánvaló, hogy amikor keressük az eladósodás okát, akkor világosan kell lát ni, és nem szabad az embereket félrevezetni.
