Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 2 (183. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ):
3749 Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gulyás József frakcióvezetőh elyettes úr, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselőcsoportjából: “Rejtve tartott közelmúlt - avagy miért hiányzik a politikai akarat?” címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. Parancsoljon! GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tiszt elt Országgyűlés! Egy történészlevéltáros barátom fogalmazott úgy a napokban, hogy a globális válság azért talált Izland mellett bennünket leginkább telibe, mert mindent elkenünk, ügyeskedünk. Ahogy Békesi László is fogalmazott, a politika megalkuvásai, b átortalansága vezetett ahhoz, hogy Magyarország messze sebezhetőbb, mint a régióban a versenytársai. Ugyanez a folyamatos ügyeskedés, elkenés, megalkuvás, a pillanatnyi érdekek mentén hozott rossz döntések vezettek oda, hogy közel húsz évvel a rendszervált ás után szégyenszemre az utolsók között kullogunk itt KözépKeletEurópában az egykori kommunista országok közül az információs kárpótlás, a közelmúltunk megismerhetősége, az állambiztonsági iratok nyilvánossága tekintetében. A Kenedibizottság jelentése a zzal szembesít bennünket, hogy a magyar közvélemény megvezetése, az iratmegsemmisítések, eltüntetések gyakorlata, az információk indokolatlan visszatartása, manipulálása - szörnyű, de következmények nélkül - a rendszerváltást követően sem ért véget. Sőt, ez a manipuláció a mai napig tart. Elég, ha a Kenedijelentés körül megszólalók állításait vesszük szemügyre. Szemben azzal a félrevezető állítással, miszerint az állambiztonsági iratok 93 százaléka átadásra került, és mindösszesen 7 százalék maradt a szol gálatoknál, a szakértői bizottság jelentése szerint 29,5 százaléka maradt a volt katonai és polgári biztonsági szolgálatoknál az állambiztonsági szervek működésére vonatkozó iratok közül. Érdekes, hogy az egykor e területet felügyelő miniszteri rangú polit ikusoktól, a történettudomány avatott képviselőitől, továbbá az MSZP szakpolitikusától is elhangzik ugyanaz az állítás: van elég kutatnivaló a levéltárakban, feledkezzünk el azokról a tételekről, amelyek ott maradtak a szolgálatoknál. Kiket és mit képvisel nek ezek a véleményformálók? Valóban ez volna a közérdek? A kutatók érjék be és legyenek elégedettek a szelektív módon eléjük tett iratokkal? Vagy a múlt rendszer működését, közelmúltunkat megérteni akarók, a szélesebb közvélemény kapja azt, amit eléjük te sznek? Kik döntenek, dönthetnek arról, hogy mi az, ami a rendszerváltás után a köz nyilvánosságára tartozik? Azok, akik azt mondják, hogy titkosítsuk a mágnesszalagokon rejlő információkat 2060ig? Azok, akik azzal etetnek bennünket, hogy a mágnesszalagok tartalma megismerhetetlen, előhívhatatlan? A jelentésben azt olvasom, hogy a nyilvántartás története cáfolja azt a közhiedelmet, miszerint akár az államvédelmi, akár az állambiztonsági szervek valamiféle önálló életre keltek volna. A valóságban mindvégig é rvényesült a totális pártellenőrzés. A szolgálat nem cél volt, hanem eszköz, végrehajtója a mindenkori párt akaratának. Tisztelt Országgyűlés! Most milyen érdekek, akaratok mentén kell a nyilvánosság elől rejtve tartani a pártállam működését? Mert bizony a rendszer megismeréséhez a visszatartott iratok nyilvánossága is hozzátartozik. A jelentés nyilvánosságra kerülése óta hónapok teltek el, ugyanakkor a kormány még érdemi döntéseket nem hozott. Javaslom, szülessenek ilyen döntések, legyen előhívása a mágnes szalagoknak, archiválása, civil kontroll mellett pedig a tartalom felülvizsgálata, és kerüljenek ezek a tartalmak a nyilvánosság elé - ez ilyen egyszerű. Döntsön a jelentés más fontos javaslatairól is a kormány! Legyen egy olyan törvény, amely rendelkezik végre arról, hogy a rendszerváltás szellemiségeit, normáit figyelembe vevő múltfeltáró törvénye legyen Magyarországnak. Az SZDSZ éppen ezért a jövő héten benyújtja a parlamentben a saját javaslatait, hiszen idáig a kormány ilyen javaslatokkal nem állt elő.
