Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 1 (182. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - MÉCS IMRE (MSZP):
3733 romlása mindenképpen megelőzhető. A rejt ett fertőzések felderítésének leghatékonyabb módja a HIVszűrővizsgálat. (0.10) A világnap üzenete: az AIDS nem válogat. A HIVfertőzés terjedése megállítható, társadalmi összefogásra és tudatos védekezésre van szükség. Védd magad, védjü k magunkat az év további 364 napján is! Köszönöm megtisztelő figyelmét. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, államtitkár asszony. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Mécs Imre képviselő úr: “50 éve végezték ki Angyal Istvánt” címmel. Megadom a szót Mécs Imre képviselő úrnak 5 perces időkeretben. MÉCS IMRE (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Angyal István 1928. október 14én született a Békés megyei Magyarbánhegyesen, kisiparoskereskedő család harmadik gyermekeként. Négy polgári osztályt végezhetett, tanul mányait zsidó származása miatt nem folytathatta. 1944ben Auschwitzba hurcolták, édesanyját elégették, egyik nővérét szökési kísérlet miatt az egész tábor szeme láttára akasztották fel. Hazatérése után a kommunista eszmék híve lett, a pártba ugyan nem lépe tt be. A fasizmus szörnyűségei nála is hozzájárultak ahhoz, hogy lelkes támogatója lett az új világmegváltó ideológiának, amely humanisztikus elveket, a nemzeti és a faji megkülönböztetés, az osztályelnyomás megszüntetését hirdette. Leérettségizett, majd 1 947ben a bölcsészkarra került, de 1949ben a Lukácsvita kapcsán eltávolították onnan, mivel több felszólalásában szolidaritást vállalt a megtámadott filozófussal. Először a Budapesti Építőipari Lakatos Vállalatnál dolgozott, majd '51ben Dunapentelére ke rült, ahol vasbetonszerelő szakmát tanult. A Sztálin Vasmű építésénél végzett munkájáért két sztahanovista címet és elismerő oklevelet kapott. Az egyre durvuló sztálinista rendszerből fokozatosan kiábrándult. Látta, hogyan alakul ki egy új kiváltságos réte g, amelynek tagjai szocialista elveket papolva mindennél jobban ragaszkodtak bársonyszékeikhez és külön boltjaikhoz. Személyesen is tapasztalta, hogy a rendszer lehetetlenné teszi a demokráciát, minden kérdésben a vezetők határozzák meg az aktuálisan kötel ező nézeteket, és a legcsekélyebb kritikai megjegyzés is súlyos retorziót vált ki. Nyomasztotta az egyre erősödő terror, a rabok, a munkatáborok nagy száma. Jól érezte magát a munkások között, azok természetes módon fogadták vezetőjükké. Hamarosan építésve zető lett. Nagy hatást gyakorolt rá a XX. kongresszus, Sztálin leleplezése. Angyal nézetei irodalmi esteken, színházakban, a Petőfikör gyűlésein, a barátaival, Gáli József, Eörsi István, Fejes Endre írókkal, Csongovai Per Olaf filmrendezővel folytatott be szélgetések alatt formálódtak. Október 6án részt vett Rajk és társai újratemetésén, amely izzó atmoszférájú demonstrációvá vált. Aznap este ott volt a József Attila Színházban Gáli József Szabadsághegy című darabjának bemutatóján is. Október 23án Eszterg omban dolgozott, a felvonulásunk hírére Pestre jött, és sokunkkal együtt a Kossuth térre, majd a Rádióhoz ment. Ő is felháborodott a sztálinista provokációkon, lőszereket szállított, betegeket látott el, részt vett a harcokban, szervezte az ellenállást. Sa jnos, nincs elég időm arra, hogy hihetetlenül sokrétű tevékenységét ismertessem. Kapcsolatba került a IX. kerületi Tűzoltó, Berzenczey utcai fegyveresekkel, csatlakozott hozzájuk, majd vezetőjükké fogadták. Rendet tartottak körzetükben, megszervezték a Nem zetőrséget. Tevékenysége legfőképp a forradalom tisztaságának megőrzésére, vagyis az önkényeskedések megakadályozására, a köz- és magántulajdon védelmére, a lakosság ellátásának biztosítására és a béke megóvására irányult. A november 4ei példátlanul durva szovjet agresszió részben meglepte őket, de egészen november 8ig kitartottak. Gyalázatos hitszegésnek tartotta a szovjet agressziót, és elítélte Kádár árulását, akiben korábban bízott. Röpcéduláiban a politikai vezetők közül leginkább őt tette felelőssé a kialakult tragikus helyzetért, a forradalom leveréséért. “Az árulók között utolsó a sorban Kádár