Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 1 (182. szám) - Egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TÖRÖK ZSOLT (MSZP):
3676 hogy a különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatás mértékét állapítsák meg? Évek fognak eltelni, amíg egy jogerős olyan legfelsőbb bírósági döntés születik, ami ebben a kérdésben irányadó lehet, és addig nem fogják tudni alkalmazni ezt a törvényt. Tehát összefoglalva azt gondolom, hogy a szándék mindenképpen üdvözlendő, és azt gondolom, hogy a parlament minden pártja érdekelt abban, hogy ebben a kérdésben az egész jogrendet alakítsuk. Én ezt pillanatnyilag bi zonyos kérdésekben aggályosnak érzem, másrészt pedig azt gondolom, hogy a jogrend egészével, így például a végrehajtási törvényt, az illetéktörvényt és más törvényeket is hozzáigazítva lehetne kialakítani egy olyan rendszert, ami konzekvens, alkalmazható, és valóban megvédi azokat a kiszolgáltatott, a társadalom perifériáján élő embereket sokszor, akikre veszélyt jelent ez a bűncselekmény. Tisztelettel, nem hiszem, hogy itt a gyorsaság megoldást jelent. Én azt gondolom, hogy sokkal jobb, ha a módosító indít ványokkal megnyugtató helyzetet teremtünk ebben a kérdésben, és sokkal komolyabb az üzenete, ha a parlament mind az öt pártja föl tud sorakozni egy olyan érték mentén, amely ma szükséges, hogy ezeket az embereket megvédjük. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK ( dr. Világosi Gábor) : Most kétperces hozzászólások következnek. Elsőként megadom a szót Bárándy Gergely képviselő úrnak, MSZP. DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlé s! Biztos, hogy nem fog beleférni két percbe, de szeretnék reagálni képviselőtársam felszólalására, úgyhogy ezt meg fogom tenni még a későbbiek során szintén egy kétperces felszólalásban. Úgy gondolom, hogy sok olyan problémát vetett fel, amire egyébként m egoldást kínál ez a törvényjavaslat, például, és ezt nem képviselőtársam vetette föl először a mai napon, hogy sok esetben jogi közreműködéssel vagy végrehajtói közreműködéssel történnek ezek a cselekmények. Nos, ez így van, de hadd emeljem ki, hogy erre p ont megoldást fog kínálni a beterjesztett törvényjavaslat, hiszen mint minden bűncselekménynél, a büntetőjog ismeri adott esetben a bűnsegéd kategóriáját, és ilyenformán a közreműködő ügyvédet, a közreműködő végrehajtót a bűncselekmény bűnsegédjeként fogjá k elmarasztalni ugyanolyan büntetésitételkeretek között, mint egyébként teszik majd a tettes vonatkozásában. Szintén ki szeretném emelni azt, amikor más van a szerződésben és más a valós helyzet. Nos, a polgári jogi felelősség elválik a büntetőjogi felelő sségtől, ami azt jelenti, hogy teljesen mindegy, mi van a szerződésben, a büntetőbíróság előtt az a lényeg, hogy mi az, ami a valóságban történt. A valós helyzet alapján fogja a büntetőbíróság megítélni, ez egyáltalán nem egy új keletű dolog. Nagyon gyakra n van az, hogy színlelt szerződések vonatkozásában megállapítják, mondjuk, a büntetőjogi felelősségét annak, akinek a polgári jogit esetleg meg sem lehetne állapítani, mondjuk annak, aki fölbujtotta az ügyvezető igazgatót, hogy elkövesse azt az adott bűncs elekményt, és a céghez semmi köze nincsen. Azt egyébként el tudják marasztalni felbujtóként, adott esetben közvetett tettesként. Tehát a büntetőjog erre kifejezetten megoldást kínál. Azt is meg szeretném említeni, hogy lehet jogi személy alanya a büntetőjo gnak, létezik már ilyen. A jogi személyekkel szemben alkalmazható intézkedés ilyenkor (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , amit meg lehet állapítani. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Szintén két percre megadom a szót Török Zsolt képviselő úrnak, MSZP. TÖRÖK ZSOLT (MSZP) :
