Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 1 (182. szám) - Egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - TÓTH GYULA, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
3672 De azt is hangsúlyozni kell, hogy a büntetőjog ezen belül a törekvésen belül nagyon hatékony eszköz, egy nagyon hatékony segítség lehet az ilyen jellegű problémák kezelésére. (19.30) Tudni kell azt, ho gy nemcsak a vagyoni viszonyokat érinti ez a cselekmény, az uzsorástevékenység, tehát nemcsak a szegények vagyoni viszonyait érinti, hanem áttételesen nagyon sok esetben a személyi szabadságukhoz fűződő jogot, áttételesen sokszor az életükhöz és a testi ép ségükhöz való jogukat is veszélyezteti vagy sérti. Valóban felmerült a bizottsági üléseken, de a mai napon már a nyilvánosság előtt is, hogy van megfelelő büntetőjogi szabályozás erre a problémakörre. Szó esett a zsarolásról, szó esett az önbíráskodásról, és én még bátorkodtam ezt kiegészíteni azzal, hogy igen, az ilyen jellegű cselekményekkel sokszor együtt jár az emberrablás is. Nos, ez mind igaz. Azonban hadd mondjam azt, és hadd induljunk ki onnan, hogy inkább előzzük meg a problémát, és ne jussunk el o dáig, hogy a zsarolás, az önbíráskodás vagy az emberrablás törvényi tényállásait vagyunk kénytelenek alkalmazni, mert a cselekménysor odáig vezet, hogy ezeket a büntetőjogi tényállásokat már alkalmazni lehet. Felmerült kérdésként a bizottsági vitában és eg y mai televíziós vita során is, hogy alkalmazhatóe ez a jogszabály. Az hangzott el érvként, hogy ezek a szerencsétlen emberek nem jelentik majd fel a “kenyéradó gazdájukat”, azokat, akiktől esetleg egy későbbi megszorult helyzetben is várhatnak majd anyag i segítséget. Ilyenformán, mivel ennek a nyomozása is meglehetős nehézségekbe ütközik, nehezen lesz majd alkalmazható ez a jogszabály. Úgy gondolom, ettől nem kell tartani, ugyanis a tevékenységre, a jelenségre az jellemző, sokkal inkább annál, mint hogy v alaki ebből él, hogy egyszer, esetleg kétszer felvesz ilyen kölcsönt, és utána évekig problémát jelent ez számára, az uzsorás évekig folyamatosan elveszi a pénzét, a nyakára jár, és kisebbnagyobb összegeket behajt tőle. Tehát nem az a jellemző, hogy utána újra és újra pénzt tud kérni, hanem az a jellemző, hogy ez a kapcsolat valóban fennállhat akár hosszú évekig is, de ez arról szól, hogy újabb és újabb összegeket követelnek az adóstól az uzsorások. Mi a jellemző helyzet ma? Felveszik a kölcsönt, majd után a a sértett egy ideig fizeti a törlesztőrészleteket, utána szembesül azzal, hogy nem tudja teljes egészében visszafizetni a pénzösszeget. Ezek után az uzsorás úgynevezett kamatos kamatot, késedelmi kamatot vagy büntetőkamatot követel, általában ezek a foga lmak szoktak megjelenni. Egyébként sokszor még ilyenkor sincs fenyegetés, és amikor ezt nem tudja értelemszerűen kifizetni az adós, akkor következik a fenyegetés, esetleg a fizikai atrocitás. Az adós ilyenkor vagy eladja a vagyontárgyait, és igyekszik eleg et tenni az uzsorás követelésének, vagy pedig ilyenkor már eljut abba a stádiumba, hogy nem fizet, nem tud vagy nem akar fizetni, amikor pedig teljesen sarokba szorítva érzi magát, akkor feljelentést tesz egyébként ilyenkor valóban önbíráskodás, zsarolás a vagy a személyi szabadság megsértése, illetve emberrablás miatt. Nos, tisztelt képviselőtársaim, úgy gondoljuk, nem kellene megvárni, amíg idáig eljutunk. Ha elfogadja az Országgyűlés a beterjesztett törvényjavaslatot, akkor már, ha úgy tetszik, ennek a fo lyamatnak az elején megteheti a feljelentést, és úgy gondolom, ahogyan megtette eddig is - és ezt nyugodt szívvel merem mondani, mert ügyvédként nagyon sok ilyen esettel találkoztam, ezzel a folyamattal is és a feljelentéssel is a végén , ugyanúgy fel fog ja jelenteni már egy viszonylag korábbi stádiumban uzsorásbűncselekményért vagy uzsorabűncselekményért, ahogyan fogalmaz a beterjesztett törvényjavaslat. Nos, persze nem ez az elsődleges cél, hogy ez a feljelentés megtörténjen. Az elsődleges cél, ahogyan arra egyébként képviselőtársam rámutatott, a prevenció, az, hogy próbáljuk az ilyen jellegű cselekményeket megakadályozni, és ez nemcsak egy méltányolható társadalmi igény vagy a képviselőtársamtól vagy a bizottsági tagoktól származó méltányolható igény, hanem a büntetőjog rögzíti is ezt, mint a büntetőjog a büntetés célját. Annak tehát a megelőzése társadalmi érdek, hogy egyáltalán uzsorakölcsönt nyújtsanak.
