Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 1 (182. szám) - Egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - TÓTH GYULA, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
3673 Üzenetet jelent ez mindenki számára, hogy az ilyen jellegű cselekmény nem egyszerűen erkölcstelen, hanem kifejezetten bűncselekmény. Nagyon sokan vannak ugyanis, tisztelt képviselőtársaim, akiknél az erkölcs még nem jelent gátat, sajnos ez a helyzet ma a világban. Ők fogalmaznak így: hát kérem szépen, ez az érvényesülés útja, ma sajnos ilyen a világ. S zó szerint értelmezik azt a frázist, hogy amit a jog nem tilt, azt szabad, amit a büntetőjog nem tilt, az nem olyan nagy veszélyekkel jár, hogyha megvalósítjuk. Ezeknek az embereknek a többsége nem bűnöző. Ha ebből tovább következtetünk, akkor eljuthatunk oda, hogy az embereknek - mivel nem bűncselekmény, így idézőjelbe teszem - az “elkövetők” java része nem fogja ezt a magatartást tanúsítani, mert nem bűnöző. Onnantól kezdve, hogy ez bűncselekmény, ő ebből az üzletágból, mondjuk így, kiszáll. Ilyenformán a z elkövetések száma az én meglátásom szerint csökkenni fog, a bűnözők ellen pedig valóban lesz egy hatékony eszközünk, amivel fel lehet lépni. Egypár szót konkrétan a beterjesztett törvényi tényállásról. A mi meglátásunk szerint jó az irány, jó a jogpoliti kai cél, sőt úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat koncepciója is jó. Helyes az - ahogyan az államtitkár úr fogalmazott , hogy nem a Ptk. vagy más törvények uzsorafogalmára épít, hanem egy külön büntetőjogi tényállást teremt meg, egyszerűbbé, gyorsabbá, ha tékonyabbá teszi ezzel a büntető jogszabály alkalmazhatóságát. Van azonban egykét olyan pont, ahol úgy gondolom, kisebb módosításokra szorul a törvényi tényállás. Van olyan, amely csupán pontosítás, a normavilágosság követelményeit igyekszik majd megterem teni, és van olyan is, ami érdemi módosítás. A normavilágosság követelményeinek, úgy gondolom, az felel meg, hogyha az “aki a sértett helyzetét kihasználva” fordulat helyett vagy ezt kiegészítve úgy hangzik: “aki a sértett anyagilag kiszolgáltatott helyzet ét kihasználva” követi el ezt a bűncselekményt, az fogja megvalósítani a büntetőjogilag tilalmazott tényállást. Úgy gondolom, ez az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján és a büntetőjogdogmatika alapján is jobban megfelel a normavilágosság követelményeinek, tehát egy ilyen irányú módosítást a mi frakciónk támogatni tud, olyannyira, hogy erre irányuló módosító javaslatot be is nyújtottunk már a tisztelt Háznak. Ugyancsak úgy hiszem, és talán ez már a legérdemibb módosítás, hogy a bizottsági ülésen egyébké nt elhangzott módon úgy látjuk, nem szerencsés az, ha a törvényi tényállás eredménybűncselekmény. Lehetőség szerint, ha már eredménybűncselekmény, akkor az eredmény legfeljebb a veszélyhelyzet kialakulása legyen, és ne a bekövetkezett, ha úgy tetszik, ká r vagy joghátrány. Egyrészt a bizonyítási nehézségeket hozom fel érvként, másrészt pedig úgy hiszem, hogy társadalmi szempontból a társadalomra veszélyessége van már a veszélyhelyzet kialakulásának is akkora, ami büntetőjogi védelmet igényel. A bizottsági ülésen felmerült a kormány képviselőjétől az, hogy ha egy veszélyeztetési tényállást alkotunk, az vajon a büntetőjog alkotmányos alapelveivel összeegyeztethetőe, megfelele a büntetőjog ultima ratiós jellegének. (19.40) Az általunk beterjesztett módosító javaslat egy tisztán veszélyeztetési tényállásra tesz javaslatot, de úgy gondolom, a kormánynak ezt az érvét érdemes mérlegelni, és adott esetben a veszélyhelyzet kialakulását mint eredményt meg lehet követelni az elkövetőtől a törvényi tényállás keretein belül. Ilyenformán nyitottak vagyunk arra, hogy esetlegesen kapcsolódó módosító javaslattal árnyaljuk e vonatkozásban az általunk benyújtott javaslatot. (Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Továbbá amit lényegi módos ításként emelnék ki: az természetes, hogy aki kölcsön veszi a pénzösszeget, az a bűncselekmény sértettje, és egyetértünk azzal, hogy ha őt súlyos nélkülözésnek teszi ki a “kölcsönszerződés” megkötése, akkor az bűncselekménynek minősüljön. Úgy hiszem, helye s az is, ha ezt a védettséget a hozzátartozókra is kiterjesztjük. Azonban akkor felelünk meg az alkotmányos büntetőjog követelményeinek, ha a hozzátartozó fogalmát szűkítjük, és csak olyan esetekben valósulna meg bűncselekmény, ha a sértett által tartásra köteles hozzátartozóira vonatkozna csak a büntetőjogi tiltás, tehát ha őket teszi ki a megállapodás súlyos nélkülözésnek.
