Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 25 (181. szám) - A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - DR. KÉKESI TIBOR (MSZP):
3514 társaságok formájában, a piacon jelentkező konkurencia, hanem számos társadalmi szervezet, közhasznú szervezet, közérdekű szervezet működik más formában, amelyek még adott esetben a kötelező feladat végzésében is konkurenciát jelenthetnek. Igaz, ebben a körben sokszor maga az állam, az önkormányzat tud arról dönteni, hogy nem is saját intézménnyel, hanem mondjuk, együttműködési megállapodással - ez attól függ, hogy mit lát el, mondjuk, közoktatási megállapodással vagy valamilyen más típusú megállapodással - egy tőle független, még tulajdoni vagy alapítói jogon is független szervezetet bíz meg az egyébkénti közfeladatellátással. (Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A tevékenység folytatásánál szeretném eloszlatni azt a félreértést - én legalábbis annak tartom , hogy kimondottan ugyan az a fő szándék, hogy a közszolgáltatás végzésénél a fő forma a költségvetési sz ervezeti forma legyen, ahogyan ez elhangzott, tehát van egyfajta inspiráció arra nézve, hogy az önkormányzat által alapított, tulajdonolt - itt nyilván nem a vegyes formáról van szó, hanem az egyszemélyes formákról - gazdasági társaságok alakuljanak át eze kké a költségvetési szervekké, de ez semmilyen mértékben nem változtatja meg az állam, illetve az önkormányzat méretét. Éppen Domokos képviselő úr mondta - elnézést, hogy most már a távollétében próbálok vele vitatkozni , ő aztán igencsak tudja, hogy az e gyébként ESArendszerben - az eredményszemléletű rendszerben - ezek az intézmények részei a közszférának. Itt nem lehet azt mondani, hogy ha kirakom gazdasági társaságba a tevékenységet, akkor az nem is érdekes, az nem a közszféra része, azok nem közpénzbő l dolgoznak, azt nem kell belevenni azokba a nagyon fontos számokba, a hiányszámokba, az államadósságszámokba, amelyekkel kalkulálnunk kell. Itt például tetten lehet érni azt a felelősséget, amit nyomon szeretnénk követni, amire igenis oda kell figyelni. Nem mindegy, ha nulla százalékra lemenne a hiány, akkor az önkormányzati szektorban például 1 százalékos hiány megtermelődik. Már ma sem mindegy, de amikor, mondjuk, 7 százalék volt, akkor még lehetett mondani, hogy nem érdekes, hogy az önkormányzati szekt or mennyivel járul hozzá ehhez a hiányhoz. Azt is látjuk, hogy éppen azért, mert ez a verseny valamilyen értelemben megjelenik, bizonyos értelemben át is járja ezt a szektort. Megjelennek a gazdasági társaságokra, tehát a versenyszférában működő szervezete kre jellemző különféle szabályozások, vagy maga a Gt. előírásai is visszaköszönnek bizonyos áthallással. Eredményszemléletű lesz az ilyen típusú közintézmények számvitele, nem pénzforgalmi szemléletben dolgoznak. Vezetői testületek jönnek létre a közintézm ényeknél, nem egyszemélyi felelősség van. Bár eddig is volt a gazdasági társaságnál választási lehetőség, hogy egyszemélyi vezetése vagy vezető testülete vane; itt a vezető testület került megfogalmazásra, de ennek ellenére megjelenik a személyes felelőss ég. A kérdés jogos, hogy a korábbi gazdasági társasági szférában a korlátozható, itt pedig a végén majd mégiscsak a korlátlan felelősség jelenik meg, de ne tévedjünk, a Gt.ben is benne van, hogy mikor korlátlan a felelősség, végső soron ott sem lehet megú szni az alapító korlátlan felelősségét. Törekvés van a törvényjavaslatban arra, hogy a könyvvizsgálat meglegyen az ilyen szervezeteknél, tehát objektív, külső értékítélet szülessen a gazdálkodásról. Szabályozva van, hogy a költségvetési támogatás mérté ke nem érhet el bizonyos mértéknél magasabbat, mert akkor vissza kell alakulnia egy fokozattal, és enyhén szólva az átalakulás szabályozása is hasonlít a gazdasági társasági szabályozáshoz. A törvényjavaslat próbálja gátolni az expanziót, tehát azt, hogy n e bővüljön, ne terjeszkedjen túl az állami önkormányzati szektor azon, ami indokolt. Ilyen korlát például az alapítványok létrehozásával kapcsolatos, a társadalmi szervezetek létrehozásával kapcsolatos korlátozás, tehát csak források biztosítása lehetséges az alapítványi, közalapítványi szektornak. Ide sorolnám, de most csak jelzés értékkel, hogy a tervszerűség megemelkedik, nemcsak az említett megvalósítási és teljesítménytervről van szó, hanem bizonyos esetekben stratégiai tervet kell készíteni, de jutalo mból ott van a lehetőség, hogy a fejlesztési feladatra 50 százalékos mértékig lehet hitelt is felvenni.
