Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 25 (181. szám) - Az elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvényjavaslat általános vitája
3515 Persze, nyilván hosszan lehetne fejtegetni, de az idő persze korlátos, ezért én sem teszem meg, hogy miért volna szükséges, hogy ebben az új struktúrába n elhelyeződjön a dolog, és hogyha kellő ideig tart ez a vita, akkor bizonyára megtaláljuk azokat a találkozási pontokat, ahol nem érzik a korábban megszólalt és feltehetőleg még hozzászóló önkormányzati képviselők azt, hogy az ő szabadságukat ebben az ért elemben korlátozzák. De én is hadd említsek meg néhány olyan tételt, amit szeretnék észrevételezni a törvényjavaslatban. Itt már elhangzott a vagyoni kérdés. Ott egyfajta egyetértést szeretnék hangsúlyozni, ugyanakkor vissza szeretnék utalni arra, hogy sze rintem a bérlakásvagyon volt az átadás során a legnagyobb, a legpregnánsabb az önkormányzati vagyonátadásban, amit az 1991. évi XXXIII. törvény hozott be, és a lakástörvény csak egy korábbi, 32/1969. ÉVMPM rendeletet módosított abban a tekintetben, abban még úgynevezett vásárlási joggal - tehát az sem vételi jog volt , most már csak egy elővásárlási joggal 1994 januárja óta, az 1993. évi LXXVIII. lakástörvény alapján, de itt eleve korláttal adták oda a vagyont az önkormányzatoknak, mert nem akarták, hogy a bérlők terhére egyfajta üzleti célú hasznosítása legyen a szociális bérlakásoknak. Az alapító okiratok esetében megszűnnek azok a költségvetési intézmények, amelyek nem rendelkeznek ilyennel, kivéve a polgármesteri hivatalok. Én azért egy gondolatkísérle tet elengednék: hogyha addig, 2010. január 1jéig nem tudják pótolni, vajon jól működneke? Működneke azok a polgármesteri hivatalok, amelyek nem tudnak alapító okiratot létrehozni a maguk önkormányzatára, saját magukra nézvést? A közhasznú társaságoknál azt szeretném jelezni, hogy mivel 2009. december 31ével megszűnnek, és itt tulajdonképpen van egy ilyen átállási egy év, azt gondolnám, itt a szabályozást esetleg át lehetne gondolni, hogy ne hivatkozzunk már a közhasznú társaságokra, hiszen egy év múlva, mire valójában elkezd működni ez a törvény, úgyis meg kell szűnniük, át kell alakulniuk más formára. Az egyszemélyes társaságoknál szeretném észrevételezni, hogy míg a Gt. engedi ott is az egyszemélyes vezetőnek minden ügyben a döntési jogosultsága elvoná sát, persze a felelősség alóli mentesüléssel, addig ez a törvény ezt kizárná. A közalapítványnál is jelezném, hogy az önkormányzatok sokszor nem a támogatási összegek, hanem a közalapítványi pénzek feletti közös rálátás miatt hoztak létre ilyen intézmények et, de ha a törvény meg kívánja szüntetni, akkor legalább itt 80 százalék, míg a közintézményeknél 90 százalék a határ, ezt összhangba kellene hozni, bár én magát ezt a megszüntetési kötelezettséget nem javallanám. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelz i a hozzászólási időkeret leteltét.) Ezzel együtt úgy látom, hogy alkalmas az együttgondolkodásra, és hosszú távon alkalmas az elfogadásra is a törvényjavaslat. Javasolom képviselőtársaimnak is az ezen való együttműködést. Elnök úr, köszönöm a szót, köszö nöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.) (20.10) ELNÖK (Harrach Péter) : Több jelentkezőt nem látok, és úgy látom, hogy államtitkár úr sem kíván szólni. Vagy rosszul láttam? (Keller László: Jól látta, elnök úr.) Jól láttam. Az általános vitát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és magára a részletes vitára későbbi ülésünkön kerül sor. További módosító javaslatok benyújtására - az elfogadott Házszabálytól való eltérésnek megf elelően - csütörtökön 17 óráig van lehetőség. Az elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvényjavaslat általános vitája
