Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 25 (181. szám) - A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - DR. KÉKESI TIBOR (MSZP):
3513 közigazgatási eljárásról szóló törvény. Úgyhogy nem csodálom, hogy megosztott a figyelem, és talán ennek is betudható az, hogy képviselőtársaink eléggé élesen kritizálják, holott talán egy alaposabb tanulmányozás, több felkészülé si idő jobban a közelébe vihette volna őket ahhoz, hogy elfogadják, vagy legalábbis megértsék, hogy mi a törvényjavaslat szándéka. Még egyszer hangsúlyoznám, elsősorban ennek a törvénynek is az a szándéka, hogy a közpénzek felhasználásának, tehát általában az állami, önkormányzati szervek működésének felelősebb voltát kísérelje meg javítani, alakítani. Újraszabályozza tehát a törvény ezt a struktúrát, és anélkül, hogy hosszabb ismétlésekbe bocsátkoznék, én is megemlítem, hogy több szempontból is két részre bontja ezeket az intézményeket: részben a közhatalmi szervezetekre, részben a közszolgáltató szervezetekre. Attól eltekintve, hogy vegyes szerkezetek is létrejöhetnek, az elsőt lényegében a vita mezejéből ki is tolhatjuk, mert ezek a hatósági, hatósági jel legű tevékenységeket végző szervek, azt hiszem, itt nem fognak különösebben vita tárgyává válni. A másik ilyen nagy megosztási szempont az, hogy hogyan működnek ezek a szervezetek. És itt is visszaköszönnek a mai bevett gyakorlatban is alkalmazott metóduso k, csak most olyan nevet is kap, amiről felismerhetővé válik. Tehát vannak önállóan működő és önállóan is gazdálkodó szervezetek, és vannak csak önállóan működő szervezetek. A mai rendszerben a gazdálkodás kérdése, ami itt jobban kimunkálásra talált, és eg yben szigorúbb megítélés alá esik, hiszen eddig önállóan, részben önállóan gazdálkodó szervezetek voltak, és voltak olyanok, amelyek nem gazdálkodtak önállóan. Itt most a két szélső érték maradhat meg ebben az értelemben. De térjünk vissza a közszolgáltató szervezetekhez. Itt egy párhuzamosságot fedezhetünk fel, részben az osztályozásukat illetően, részben abban a tevékenységi körben, amit végezhetnek. Látjuk, hogy a tevékenység lehet alap- és kiegészítő tevékenység, ami lényegében ugyanazt az alaptevékenys éget jelenti. Ez az alaptevékenység tekintetében arra utal, hogy itt nagyon a közfeladat ellátására helyeződik a hangsúly, és lényegében majdnem szigorúan abban a kötelező körben kerül elvégzésre, ami az önkormányzatnak vagy annak az állami szervnek a fela data. Ha ettől távolodunk, kilépünk, akkor megjelennek a kisegítő és a vállalkozási feladatok, amik már arra utalnak, hogy ezek önként vállalt feladatok, és majd visszatérek rá, hogy nyilvánvalóan ennek nem az az indoka, hogy az állam vagy az önkormányzat be akar hatolni arra a területre, ahol a vállalkozási szabadság uralkodik, hanem az a szándék, hogy ha el kell végezni egy feladatot, akkor azt hatékonyan végezhesse el. Tehát azoknak a kapacitásoknak, felesleges erőforrásoknak, amiknek a kötelező feladat elvégzése miatt valamilyen mértékben birtokában van vagy lehet az önkormányzat, hatékonyan felhasználásra kerülhessen. Ugyanígy van a másik oldalon is, a szervezet, a struktúra osztályozásában. Lehet közintézmény vagy közintézet, ami megint az előző osztál yozásban felsorolt két feladathoz esik közelebb. Itt tehát döntően kötelező közfeladatellátásra van lehetőség. A másik oldalán szintén két intézmény, a vállalkozói közintézmény, ami tulajdonképpen nóvum, új megközelítés és a közüzem helyezkedik el. Nos, e z a kettősség sugallja szintén azt, hogy vannak olyan feladatok, amiket elvállalt az önkormányzat, közel fekszenek a közérdekhez, ezért ilyen intézményekkel is lefedhetők. (20.00) Az, hogy melyiket választja ki az az állami vagy önkormányzati szerv, az egy fajta távolságot jelent az önkormányzattól; amit nyilván a saját szervezetén belül el tud végezni, azt nem kell kihelyeznie sem egy, mondjuk, közintézménybe, sem egy gazdasági társaságba nem szükséges csatolnia, de a távolság attól függ, hogy mennyire a kö telező feladat, mennyire a szabadon választott feladat, a fakultatív feladat része, mennyiben a vállalkozás szabadságát akarja vele biztosítani, mennyire a piacon akar vele megjelenni. De azt látjuk, hogy ezekben a szegmensekben is megjelenik a verseny, hi szen amikor nem önmaga végzi a feladatot, abban a pillanatban van konkurencia. A konkurencia nemcsak a gazdasági
