Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 25 (181. szám) - A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP):
3506 Tehát ahhoz tudok csatlakozni, amit az emberi jogi bizottság kisebbségi véleményében elmondtak: az indokoltságát nagyon nehéz meghatározni. Jó nagyot lehet rajta vitatkozni, mer t ha sorra nézzük, hogy a múzeumtól a közgyűjteményekig, a honvédelemtől az államigazgatási szervezetekig és intézményekig, mindenkit megpróbál felölelni, hát ennek aztán minden gyermekbetegségét vagy évtizedes problémáit ide fel lehet sorolni. De nyugodta n mondhatjuk azt, hogy ez egy hiányos szabályozás, amivel itt nem adja meg a teljes körű betekintését ez a mai törvénytervezet, hiszen államtitkár úrtól hallottuk - ezt az anyagból még nem olvastam ki , hogy a számviteli rendszernek a 2010es alakítását i s elhelyezik. Hát igen, ez valóban indokolt lenne önmagában is, ettől a reformtól függetlenül, hiszen önköltségszámításokat végezni egy egyszeres könyvviteles rendszerben, hát nem egy egyszerű történet. De azt kell mondani, hogy ez ilyen értelemben önmagáb an egy megoldandó kérdés. És nyilván megoldandó önmagában az a kérdéskör, hogy hogyan lehet egy közalkalmazotti jogi keretek között felvett munkavállalóból majd vállalkozó szemléletű szolgáltatót faragni, jogi értelemben is, pénzügyi értelemben is, meg elv árási és felelősségi értelemben is. De erre nem kapunk választ, erre nem irányul az átalakítással kapcsolatos elképzelés. Konklúziót vonva úgy tűnik, hogy az egész törvénytervezet az állami feladatok valamiféle piacosítását tűzte ki célul, szembesülve azza l a helyzettel, hogy megszorítások voltak a múltban is, a múlt évben is, jövőre is ez lesz, és ennek megfelelően olyan jogi keretet kíván a kormányzat adni, amely az állami kötelező feladatok piacosítását célozza meg. És ehhez kapcsolódóan, ha hozzánézzük az egyéb törvényeket, amelyek az állami vagyonról vagy éppen az adott szaktörvények kapcsán a közgyűjteményekről vagy a felsőoktatásról, a közoktatásról, szakképzésről szólnak, akkor majd szépen összeáll egy olyan puzzle, olyan mozaikkockák, amelyek végén egy magánosítás rémlik fel, mint a végsőleges célja ennek a szabályozásnak. Ha ennek lenne egy világos hatástanulmánya, azt gondolom, nem kellene itt ezekben a kérdésekben talán ilyen módon kérdéseket és találgatásokat feltenni. A képviselőtársaimnak idéze m csak, hogy azért nemcsak támogató szervezetek voltak, hanem ellenző szervezetek is. Hiszen a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a szakszervezetek részéről, illetve a Nagycsaládok Országos Egyesülete meg az ellenkező állásponton van, és inká bb ennek a törvénynek az elvetését kérik, nem pedig ennek bevezetését. Ezért azt tudom mondani, amit a költségvetési bizottság többsége is mondott, mind a négy párt képviseletében: ez a törvény módosításokkal nem tehető sikeresebbé és eredményesebbé; több gondot és bajt fog hozni, mint amennyit egyébként kitűzött célul, hogy meg akar valósítani. Több pénz, rendezettebb feladatok, tisztább feladat- és hatáskörök után lehet, azt gondolom, világosabb és hatékonyabb működést elvárni. Ahhoz pedig a kormányzat dö ntése szükséges, csak éppen a mai költségvetési törvény szavazását láthattuk, hát súlyos visszavonásokkal, megszorításokkal néz szembe, nem pedig egy hatékonyabb működést segítő pénzügyi támogatási rendszer felé mozdult el. Így amellett vagyok, hogy e törv ény elfogadása nem szolgálja azt a célt, hogy ettől a magyar állam versenyképesebb legyen, a magyar közigazgatás és közszolgáltatás eredményesebb legyen, ezért nem lehet támogatni megítélésem szerint ezt a törvényt. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsorai ból.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettőperces felszólalásra ketten is jelentkeztek. Először megadom a szót Molnár Lászlónak, az MSZP képviselőjének. Parancsoljon! (19.30) MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen. Domokos képviselőtár sam hozzászólása váltotta ki belőlem az igényt, hogy szóljak erről a kérdésről, miután Magyarországon kettős hatalmi rendszer alakult ki az önkormányzati és az állami, a kilencvenes évek rossz szabályozása miatt. Ezt már a bevezetőben is
