Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 25 (181. szám) - A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz):
3505 Azt gondolom, nagyon fontos kérdés az, hogy egy olyan kategóriarendszert szeretne megalkotni a kormányzat, amely alatt ma nem tudjuk megítélni, hogy milyen szakmai, gazdaságossági vagy pénzügyi szempontokat kívánnak a besorolás szempontjaiként meghatározni. És bizony akkor, amikor két ilyen intézmény találkozik, ők majd milyen jogviszonyban lesznek egymással? Hiszen ma mindenki számára világos, hogy ha van egy ilyen intézmény, egy i lyen költségvetési szerv, akkor egy vezetője van, ott egy világos viszony van. Itt most hallhatjuk, hogy lesz felügyelőbizottság, igazgatóság, vezérigazgató, esetlegesen az intézményből leágazó másik intézményi rész, amely szabadon egyediesítheti - ha úgy tetszik - magát, és ezeknek aztán az áttekinthetősége messze kérdőjeles, hogy mi történik. Miközben a felelősségi viszonyok tekintetében világossá válik, hogy - a jelenlegi felállás szerint legalábbis - végső soron majd a fenntartó fog helytállni, tehát az önkormányzat, vagy éppen adott esetben a kormányzat. Tehát az intézmények olyan irányt kapnak, olyan működési irányt, amely majdnem olyan, mint egy vállalat, csak éppen felelősségi viszonyaiban meg olyan, mint egy intézmény. Na, ez az a fából vaskarika, a mit, azt gondolom, egyébként pártállástól függetlenül mindenki - az MSZPs képviselőkön kívül - megértett, hogy ez olyan jogi környezetet, hatásköri és felelősségi viszonyokat hoz létre, amely anarchikus viszonyokat teremt, nem a felelősségteljes gazdálkod ás, hanem sokkal inkább a felelőtlen gazdálkodás irányába viheti el a folyamatokat. Az persze külön kérdés, hogy ha gazdasági társaságból kell majd átalakulnia intézménnyé vagy vállalkozói intézménnyé egy szervezetnek, akkor annak a tulajdoni viszonyai hog yan alakulnak. Mi lesz a társaság tulajdonosaival, ha mondjuk, netalán nem csak 100 százalékban állami vagy önkormányzati tulajdonú intézményről van szó? Tehát számtalan kérdés vetődhet fel, azt gondolom, amelyre itt most csak egy lopakodó törvénykezés ker etében, csak a kisujját vagy legfeljebb a csuklójáig mutatja meg ez az állatfajta, hogy ez egy patás ördög, hogy ez valóban egy sikeres szerveződés ember formájú alkata, vagy valami torzszülött fog megszületni. Ezért azt gondolom, joggal kérjük azt számon, hogy ha ezzel azt a célt tűzte ki maga elé a kormányzat, hogy valamiféle többletlehetőséget kívánna adni ennek a szférának, akkor ezen rugalmasabb feladatellátáshoz képest milyen többletet ad. Ha a foglalkoztatási viszonyokat ugyanolyan mereven tartja, ha a vagyonnal való gazdálkodást nem helyezi ezzel bele egy ilyen vállalkozói intézményi szolgáltatói szférába, akkor milyen többlet az, ami meg fog jelenni? És mi van akkor, ha egyik évről a másikra változik? Állandóan ilyen szervezeti formaváltások fognak következni? Már csak az lehetne a kérdés így zárójelben: és ügyvédi ellenjegyzés is kell majd ehhez? És ehhez majd valamilyen bejegyzési dokumentumok és illeték bevonása is kell? És ebből majd a költségvetésnek lesz bevétele? Tehát ilyen kicsinyes módon le sz megközelítve ez a kérdéskör? Azt gondolom, önmagában az, hogy egy intézmény gazdaságosabban, ésszerűbben működjön, az nem attól fog függni, hogy az intézmények milyen besorolási lehetőséghez jutnak. Sokkal inkább az a kérdés, hogy milyen többletlehetősé get kapnak ahhoz, hogy rugalmasabb feladatellátás legyen, a felelősségi viszonyok kialakításában. Azzal, hogy a belső ellenőrzést jobban körülírják, ettől még nem lesz jobb az ellenőrzés, főleg, hogyha az államháztartásban, a központi igazgatásban megnézzü k, a Számvevőszék évről évre azt írja le, hogy sem a minisztériumokban, sem azok intézményeiben - gyakorlatilag a belső ellenőrzés nullára esett vissza - nincsenek meg ezek a szervezetek. Hát most is kellene hogy legyen, ma is az államháztartási törvény el őírja egyébként a belső ellenőrzést. Ha most nem tartják be, mert - gondolom - nincs rá pénz, akkor ha majd továbbra sem lesz pénz, akkor mitől lesz? Azért, mert előírjuk, attól még nem lesz belső ellenőrzés, gondolom, a Pénzügyminisztérium illetékes intéz ményénél sem, vagy a Honvédelmi Minisztérium megfelelő intézményénél sem, mint ahogy az önkormányzat adott intézményénél is igen nagy kihívást jelent egy ilyen szervezetbe épített ellenőrzési folyamat megkövetelése. Mindamellett, hogy egyébként meg szükség van rá, és ott, ahol ezt pénzügyileg meg tudják tenni, ott fel is építik ezt.
