Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 23 (158. szám) - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke:
351 Az Egészségbiztosítási Alap a tervezetthez képest több járulék- és hozzájárulásbevétel, valamint a kormányzati intézkedések kiadásvisszafogó hatása folytán évek óta először többlettel zárt. A megtakarítás azonban elsősorban a gyógyszerkassza és a gyógyászati segédeszközök finanszírozása körében valósult meg, de csökkentek a táppénzkiadások is. Lényeges és előremutató, hogy erősödött az egészségügyi szolgáltatások társadalomb iztosítási jellege, a biztosításhoz kötött szolgáltatás igénybevétele, azonban a legfontosabb strukturális és finanszírozási kérdésekre, valamint a biztosítási rendszer korszerűsítésére vonatkozóan még nincsenek kiforrott és főleg konszenzussal elfogadott válaszok. Az oktatási szférában is több ésszerűsítő és kiadáscsökkentő részintézkedésre került sor, ám nem ismertek még azok a cselekvési irányok és konkrét teendők, amelyek eredményeként javulhatna az általános tudásszint, sőt ellenkezők a tendenciák, job bak lehetnének a sajátos minőségi mutatók, és - az úgynevezett tudástársadalom irányába határozottabban elmozdulva - a rendszer egésze az eddigieknél jobban megfelelhetne a modern gazdaság igényeinek. Az egészségügy, az oktatás és a közigazgatás tartalmi, valamint működési és gazdálkodási problémái sokrétűen tetten érhetők az önkormányzatok és intézményeik mindennapi gyakorlatában. Ebben az összefüggésben értelmezhető és szerintünk kezelhető, hogy a zárszámadási ellenőrzés ugyan összességében rendezettnek t alálta a helyi önkormányzatok költségvetési kapcsolatait, a pénzmozgások és a felhasználások szabályszerűségét, de - más ÁSZvizsgálatokkal együtt - azt is megerősítettnek láthatjuk, hogy egyrészt a finanszírozási rendszerrel, másrészt a terület- és telepü lésfejlesztéssel is összefüggésben egyre sürgetőbb az önkormányzati rendszer átfogó reformja is. A kölcsönös kapcsolódásokra is figyelemmel aligha kétséges, hogy az önkormányzati rendszer megújítása szempontjából nem elhanyagolható az a tény, hogy a közpon ti közigazgatás korszerűsítése, a kormányzati intézményrendszer átalakítása lépésről lépésre halad. Az intézmények száma és a bennük dolgozók létszáma 2007ben is csökkent. Bevezették az új teljesítményértékelési rendszert is. A program megvalósítása azonb an - kétségtelen - a tervezett ütemhez képest elhúzódik. Az elvi alapok tisztázásának és a szükséges döntéseknek a hiányában nem valósulhatott meg a költségvetési intézmények feladatainak és az ellátásukhoz szükséges forrásoknak az összehangolása. Ide kapc solódóan hangsúlyoznám azt is, hogy a költségvetési fejezeteknél nem történt előrelépés a közpénzekkel való gazdálkodásra irányuló belső kontroll működési feltételeinek biztosítása terén sem. Szeretném hangsúlyozni: külső ellenőrzéssel a belső ellenőrzés h iányát, leépítését sohasem lehet pótolni. Érdemes figyelmet fordítani ezek után, tisztelt képviselő hölgyek és urak, arra, hogy egyes véleményekben keveredik az állam hagyományos őrzővédő, rendészeti, igazságszolgáltatási, egészségügyi, szociális, kulturá lis feladatainak forrásigénye a központi közigazgatás szorosabban vett működési költségeivel. Mindez természetesen a finanszírozásban is megjelenik. (13.00) Van olyan markáns vélemény, ami az újabb és újabb közszolgálati leépítésekben véli megtalá lni az egyensúlyi növekedési pályára állás egyik fő forrását. Ez megítélésünk szerint legalábbis egyoldalú és vitatható. A közszolgáltatások színvonalának emelésében elengedhetetlenül szükséges változások nem a közigazgatás, a köz szolgálói, a közszolgák e llenében és rovására, hanem - mint erről az ÁSZ vizsgálatai tanúskodnak - általuk és velük együttműködésben valósíthatók meg. (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A nagy közösségi ellátórendszerek korszerűsítése a jelen é s jövő generációkra is hatást gyakorló társadalmi összefüggések körültekintő elemzését is feltételezi. Olyan problémaközelítést igényel, ami túlmutat a szűkebben vett fiskális szempontokon. Jelentős tényanyag, ezek sorában számos ellenőrzési tapasztalat is azt mutatja, hogy az intézményi működés, a szakmai munka szervezése számottevően javítható. Ha pedig a működést sikerül új alapokra helyezni, akkor az egészségügy, az
