Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 23 (158. szám) - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke:
352 oktatás vagy éppen az igazságszolgáltatás az eddigieknél jobban tudná kielégíteni a való s társadalmi igényeket. Megkockáztatható: a társadalom akár még az eddigieknél is többet költhetne rájuk, amennyiben működésük hatékonyabbá tétele nemcsak a jobb, európai szintű lakossági ellátást, hanem a társadalmi közérzet markáns javítását, békésebb és biztonságosabb viszonyokat eredményezne, ami végső soron a közszféra teljesítményét és a nemzetgazdaság versenyképességét is erősítené - igenis pénzügyi, költségvetési kérdés. Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék szerint az elmúlt évre vonatkozó zárszámadási dokumentumban a törvényjavaslat normaszövege és a törvényi mellékletek összhangban állnak. Ez a törvényjavaslat előterjesztőjének körültekintő, korrekt munkájára utal, mint ahogyan az is, hogy az általános indokolás és annak mellékletei egyező sége tekintetében is egyre kevesebb a hiányosság. Mindemellett - mutat rá a jelentésünk is - az államháztartási törvény zárszámadási dokumentumra vonatkozó előírásainak teljesítésében évek óta nincs, nem is lehet lényeges előrelépés. Az elszámolási, tartal mi tényszerűség mellett a dokumentum átláthatósága és a döntéselőkészítés támogató jellege tekintetében tipikus, visszatérő hiányosságok mutatkoznak. Ezek összhatásukban akaratlanul is oda vezetnek, hogy már maga a költségvetési törvényjavaslat sem tartal mazza, prezentálja kielégítően a valódi parlamenti döntésekhez szükséges legfontosabb, súlyponti információkat. Nem először hívjuk föl a figyelmet arra, hogy a költségvetési törvény és végrehajtásának szabályozása meglehetősen tág mozgásteret nyújt a minde nkori kormány, a mindenkori minisztériumok és intézmények számára is az előirányzatátcsoportosítások, illetve az egyes előirányzatok módosítás nélküli túlteljesítése tekintetében. A zárszámadási vita pedig jószerével az eredeti adatoktól való eltérések tu domásulvételével jár együtt, mivel a költségvetési törvény be nem tartásához nincsenek szankciók hozzárendelve. A konvergenciaprogram - a strukturális átalakítások és a kiegyensúlyozott államháztartási működést támogató változtatások körében - számolt az i mént említett hiányosságok visszaszorításával és az államháztartás működési feltételeinek javításával, ennek érdekében a közpénzügyi rendszer korszerűsítésével, megújításával is. Ehhez a maga módján - csatlakozva a konvergenciaprogram elképzeléseihez - str atégiai céljainak megfelelően az Állami Számvevőszék is igyekezett hozzájárulni elemzéseivel, kutatóintézeti munkájával. Az Állami Számvevőszék közpénzügyi téziseit is figyelembe véve, támaszkodva számos, a Nemzeti Bankkal, a Pénzügyminisztériummal közösen tartott konferenciára is, a kormány - mint ismeretes - benyújtotta a közpénzügyi rendszer korszerűsítését célzó, a költségvetési felelősségről szóló törvényjavaslatát az Országgyűlésnek. Ellenőrzési tapasztalataink alapján a törvényjavaslat jelentőségének megfelelő kezelését, a költségvetési tervezés, végrehajtás és beszámolás megújításának meggyorsítását és ennek garanciáit, hasonlóan a Nemzeti Bankhoz és a Pénzügyminisztériumhoz, ma is, magunk is elsőrendűen fontosnak tartjuk, a továbblépés egyik feltéte lének. Ellenőrzéseink sokoldalúan alátámasztják, hogy az átlátható tervezés, a követhető célok és a teljesítménykövetelmények alapján jóváhagyott költségvetés, az egyértelmű feladatmeghatározás és felelősségvállalás javítja az elszámoltatás, az elemzés, az értékelés, az ellenőrzés és szükség esetén a korrekció lehetőségeit is. A társadalmi összefüggésekkel is számoló, távlatokat is mérlegelő költségvetési tervezés feltételezi és igényli a jelenleginél lényegesebben, teljesebben kiépített, a piacgazdaság ter mészetéhez is igazodó makrogazdasági pénzügyi tervezési rendszer működtetését. Ez nemcsak hatékonysági és versenyképességi faktor, hanem így válik átláthatóbbá, hitelesebbé az állam működése; ha úgy tetszik, része a fiskális politikának. Az ezt támogató vá ltozások előmozdításának
