Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 23 (158. szám) - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke:
349 számunkra kedvezőtlen világpiaci hatások, így elsősorban a terjedő hitelválság, az árrobbanás, valamint a sok helyen kialakult gazdasági visszaesés, recesszió is megnehezítették. Az alacsony növekedés és a párhuzamosan felpörgő infláció bonyolult feladat elé állította a monetáris politik át is, mert igaz ugyan, hogy a kamatok emelésének inflációt mérséklő hatásával lehetett számolni, ám ennek ára, hogy a magasabb kamatok nem kedveztek a gazdasági növekedésnek, és az államháztartás terheit is növelték. Az Állami Számvevőszék hatásköri korlá tjainál fogva nem vizsgálhatta, így jelentésében nem is elemzi szélesebb körben, átfogóan ezeket a makrogazdasági folyamatokat és hatásmechanizmusaikat, miközben azért tapasztalatai alapján néhány területen óhatatlanul érinti, konkrétumokra röviden utalva esetenként a 2008. évre kiható összefüggéseket is. Az Országgyűlés pénzügyigazdasági ellenőrző szerveként zárszámadási jelentésünk a költségvetési törvény végrehajtására irányuló pénzügyiszabályszerűségi ellenőrzés tapasztalatait foglalja össze. Azt tanú sítja, hogy a kormány beszámolója pénzügy, illetőleg költségvetéstechnikai szempontokat tekintve megfelel a vonatkozó szabályoknak, egészében megbízható, elfogadható. Mire alapoztuk ezt a határozott megítélést, szakmai véleményt? Mindenekelőtt arra, hogy a vonatkozó országgyűlési határozatnak is megfelelően érvről évre növeltük ilyen tekintetben is ellenőrzési lefedettségünket. Ennek eredményeképpen az ellenőrzés a minisztériumi apparátusok számvevőszéki módszertant alkalmazó ellenőrzésével együtt - mint miniszter úr említette - a központi költségvetés kiadási főösszege elszámolásának több mint 93 százalékát minősítette. Úgy találta, hogy a zárszámadási törvényjavaslatban a központi költségvetés pénzforgalmi adatai összességében megbízhatóak. Ez azonban ko rántsem jelenti azt, hogy a teljes vizsgált körben minden beszámoló kifogástalan. Az elmélyült és részletekbe menő ellenőrzés nyomán több területen számottevő, ellenőrzési szakkifejezéssel élve: a lényegességi küszöböt meghaladó mértékű hiányosságok került ek felszínre. Emellett a Számvevőszék jó néhány további intézményes előirányzat elszámolásának viszonylag kisebb súlyú, de mindenképpen gazdasági kockázatokat hordozó hibáira mutatott rá. A hibák tanulságai is adottak, és az ÁSZ jobbító szándékú javaslatai minden bizonnyal hozzájárulnak majd ahhoz - reméljük , hogy legközelebb már kevesebb szakmai kifogást kényszerüljünk emelni a költségvetési fejezetek, tárcák zárszámadási beszámolóinak értékelésekor. Tisztelt Ház! A számvevőszéki jelentés rögzíti azt az ismert tényt is, hogy az államháztartás alrendszereinek eredetileg tervezett 2007. évi hiánya a GDP 6,9 százalékának, a tényleges hiány pedig 5,4 százalékának felelt meg. A költségvetési pozíció kedvező irányú változása az elmúlt évben alapvetően a bevétel i többletre, elsősorban már a 2006. év őszétől kezdve érvényre jutó adó- és járuléknövekedésekre és új adók alkalmazására vezethető vissza. Az adónemek többsége tekintetében az előirányzatok teljesülése igazolta a költségvetési javaslat előzetes kontrollja kapcsán a korábban kialakított számvevőszéki véleményt, nevezetesen azt, hogy a költségvetés tervezésében bevételi szempontból kisebb kockázatok voltak. Az előirányzottnál mérsékeltebb hiány kialakulására hatást gyakoroltak a kormányzat ésszerűsítő, takar ékossági intézkedései is. A kényszerítő megszorítások, amint az jól ismert, számottevő átmeneti - reméljük, átmeneti - növekedési áldozattal is együtt jártak. Elsősorban a közösségi szolgáltatások volumene zsugorodott. A kiigazítás nyomán mindenekelőtt a l akosság és a vállalkozások terhei nőttek. Emellett az államháztartás kiadásainak mérséklődésében a tervezettnél alacsonyabb kamatkiadások, a visszaeső beruházási tevékenység, valamint az uniós hozzájárulások vártnál mérsékeltebb igénybevétele is közrejátsz ottak. (12.50) Bár az európai uniós források elmaradtak a tervezettől, amelyek a költségvetésben megjelennek, összességükben meghaladták a teljesített hazai befizetési kötelezettség teljesítését. Az is tény, hogy az uniós források vártnál lassúbb beérkezés ében annak hatása is megnyilvánul, hogy az Európai Unió maga az eredeti ütemezéshez képest jelentős késéssel tudta kialakítani a 2007.
