Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 23 (158. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
339 Igazságügyi Minisztériumnak. 2007 szeptemberében azonban az Igazságügyi és Rendészeti Mi nisztérium érdemi indoklás nélkül magához vonta az első tervezet átdolgozásának feladatát. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, nem várva be a második, átdolgozott szerkesztőbizottsági tervezet elkészültét, 2007 októberében közzétette a szerkesztőbiz ottsági tervezet átdolgozott változatát. Ez a változat komoly szakmai vitát váltott ki. A Legfelsőbb Bíróság, amely maga is tagja volt a főbizottságnak és a szerkesztőbizottságnak, nyílt levélben adott hangot észrevételeinek a kodifikáció állásáról, illetv e erről a nem várt fordulatról. Idézem a Legfelsőbb Bíróság véleményét. “A Legfelsőbb Bíróság sajnálattal tapasztalja, hogy az új polgári törvénykönyv hosszú évek óta folyó kodifikációja ez év szeptemberében - előttünk pontosan nem ismert okból - kedvezőtl en fordulatot vett. Korábban a kodifikációs szerkesztőbizottság által készített és a szakmai, társadalmi vitára bocsátott javaslatnak az igen jelentős számú és súlyú szakmai észrevételek alapján történő átdolgozását ugyanis már nem a kodifikációs bizottság ok, a főbizottság és a szerkesztőbizottság, hanem az igazságügyi tárca munkatársai végezték el.” A Legfelsőbb Bíróság közzétett véleményében sérelmezi: “Az igazságügyi tárca - valamely közelebbről meg nem jelölt kormánykabinet állásfoglalása alapján - telj es egészében átvette a kódex további előkészítését. A közigazgatási egyeztetésre bocsátott átdolgozott tervezet ily módon nemcsak a szakmai, társadalmi vita során tett észrevételek figyelembevétele folytán tér el a korábbi szakértői javaslattól, hanem azér t is, mert abban megjelenik az igazságügyi tárca saját álláspontja is. Ennek következtében ez az új javaslat számos olyan új elemet tartalmaz, amelyről korábban szakmai vita nem folyt, és amely nincs összhangban a kormány által jóváhagyott koncepcióval sem . A javaslathoz mellékelt összefoglaló olyan célkitűzéseket fogalmaz meg az új Ptk.val kapcsolatban, amelyek közül nem egynek nyoma sem volt a koncepcióban.” Majd a Legfelsőbb Bíróság úgy összegzi véleményét, hogy “mindezek miatt a Legfelsőbb Bíróság megí télése szerint a közigazgatási egyeztetésre bocsátott tervezet mögül hiányzik a szükséges széles körű szakmai konszenzus, a szakmai legitimáció, ezért azt nem tartjuk alkalmasnak a kormányhoz, majd pedig az Országgyűléshez való benyújtásra”. A Legfelsőbb B íróság abban látná a kodifikáció eredményes befejezésének egyedüli garanciáját, ha az IRM a kormány által felállított és tudomásunk szerint mindeddig meg nem szüntetett kodifikációs főbizottsággal és szerkesztőbizottsággal ismét együttműködve, e bizottságo k szakmai kontrolljának igénybevételével készítené el azt a végleges törvényjavaslatot, amely már valóban alkalmas lenne arra, hogy azt előbb a kormány, majd pedig az Országgyűlés elfogadja. Lehet, hogy ez kéthárom hónap csúszást eredményezne, egy közel e gy évtizede folyó kodifikációnál azonban ez csak jelentéktelen mértékű időeltolódás. (12.00) Az időtényezőnek nem lehet olyan meghatározó jelentősége, hogy amiatt érdemes lenne veszélyeztetni az elkészülő kódex szakmai színvonalát. Tisztelt Országgyűlés! H ogy ne tűnjön úgy, mintha ez a bizottság egyik tagjának véleménye lenne, ezért ez ügyben további igen lényeges momentum, hogy ezt követően megjelent az új polgári törvénykönyv tervezetéhez készített szakértői javaslat könyv formájában. A kiadványt 2008 már ciusában mutatták be. Vékás Lajos akadémikus, a polgári kodifikációs főbizottság elnöke, “A szakértői javaslat az új polgári törvénykönyv tervezetéhez” című kiadvány szerkesztője előszavában kifejtette: “A magántervezetnek számító javaslat közzétételének l egfőbb célja, hogy minél több kérdésben jótékonyan befolyásolja a törvényhozás menetét.” A Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetője rendhagyónak nevezte a kiadványt, mert az nem egy kommentár, és őt idézem, hanem “magának az új kódexnek a szerzők által javasol t tervezete, valamint annak igen részletes indoklása, a mű a gyakorlat számára íródott a legmagasabb szintű tudományos igényességgel”. Tisztelt Országgyűlés! A fentiekből látható, hogy az új Ptk. meglehetősen alapos szakmai előkészítése az utolsó időszakba n nem várt fordulatot vett. A kodifikációs bizottság szakmai résztvevőinek véleményét jól foglalja össze a Legfelsőbb Bíróság idézett álláspontja. Az úgyszintén
