Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 23 (158. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
337 óta eltelt időszak egyik legjelentősebb jogalkotási munkája. Jelentősége vetekszik a rendszerváltó törvényekével. Még 1989től a napjainkig is a hatályos polgári törvénykönyv közel félszáz alkalommal módosult. Önmagában a változások mennyisége és gyakorisága még nem minősíti egy jogszabály használhatóságát, de a gyakorlat azt mutatja, n agy a valószínűsége annak, hogy egy törvény többszörös módosítása előbbutóbb a jogalkalmazói követhetőség és a jogalkotásbeli egység rovására megy vagy mehet. Ha visszatekintünk az elmúlt két évtizedre, akkor az is látható, hogy a módosítások legnagyobb c soportját azok alkotják, amelyek nem a Ptk. tudatos továbbfejlesztésén alapultak, hanem csak követték egyegy közjogi vagy civilisztikai terület változásait. Ennek ellenére is megállapíthatjuk, hogy a Ptk. betöltötte a szerepét a mindennapokban, a tulajdon viszonyok területén, a szerződéses kapcsolatokban. Ugyanakkor nem vitás, hogy nem volt halogatható a törvény átfogó, teljes körű korszerűsítésére irányuló munka megkezdése. Tisztelt Országgyűlés! Elsődlegesen arról szeretnék szólni, hogy a törvényjavaslatn ak számos előremutató eleme van. Nagy jelentőségűnek tartjuk, hogy a javaslat előrelép a jogvédelem területén, fokozottabban jelennek meg benne az egyént, a vállalkozásokat, a szerződéses kapcsolatokat védő szabályok. Támogathatónak tartjuk, hogy a szerződ éses kapcsolatok szabadsága, a felek rendelkezésének elve a jelenleginél is jobban teljesedne ki a tervezet szerint. Támogatható és fontos módosítás, hogy a családjog szabályai a törvény keretei közé kerülnek át. Előremutató a törvényjavaslat a versenyképe sség erősítése és az informatika szerepe, térhódítása által diktált követelmények vonatkozásában. Fontosnak tartjuk, hogy a tervezetben számos ponton megjelennek a bírói gyakorlat által lassan öt évtized alatt kiérlelt gyakorlati megállapítások immár jogsz abályi rendelkezésként is. De, tisztelt képviselőtársaim, engedjék meg, hogy tegyek néhány olyan megállapítást is a tervezet egyes elemeiről, amelyek, őszintén szólva, nemhogy nemtetszést, de akár megrökönyödést is váltottak ki bennünk, de legalábbis komol y hiányérzetünk maradt a tervezet áttanulmányozása után. Ezeket a problémákat jelentős részben az előttem szólók már részletesen is felhozták, kifejtették, itt csak röviden utalnék néhány, általunk fontosnak tartott kérdéskörre, hiányosságra. A törvényjava slat változatlan formában tartalmazza a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos tényállást, amit az Alkotmánybíróság időközben alkotmányellenesnek minősített. Ez nyilvánvalóan - ahogy előttem szinte minden felszólaló elmondta - elfogadhatatlan, korrigálni kell a ter vezetben. Ahogy Hankó Faragó Miklós elmondta, nem történt érdemi előrelépés az ingatlannyilvántartással, a telekkönyvi joggal összefüggő szabályok területén. (11.50) Fontosnak tartottuk volna, hogy ebben a manapság olyannyira gyakori, a mindennapi szerződ éses kapcsolatokban talán leggyakrabban előforduló területen átgondolásra kerüljenek a hatályos jogszabályok, adott esetben az ingatlannyilvántartás jogi szabályozása is a törvény keretei között nyerjen elhelyezést. Megfontolandónak tartottuk volna az ing atlannyilvántartás bírói felügyelet alá helyezését, és azt is, hogy az ingatlanokkal összefüggő jogügyletekhez kapcsolódó pénzügyi, banki szerződések is egységes, a gyakorlatot egységesítő jogi szabályozást nyerjenek. Hasonlóan problematikus területnek ér ezzük az alapítványokkal kapcsolatos szabályozást is. Jelenleg az alapítványok és más közérdekű szervek nyilvántartására, illetőleg gazdálkodására vonatkozó szabályok a jogrendben szétszórtan, az egységes szemléletet nélkülözve jelennek meg. E tekintetben szükséges lett volna annak az egységes elvi alapokon nyugvó átfogó szabályozásnak a kimunkálása, különös figyelemmel annak megnyugtató rendezésére is, hogy e szervek megszűnése, megszüntetése esetén milyen eljárási és anyagi szabályok legyenek irányadóak. A törvény hatálybalépése kapcsán ugyancsak nem látjuk a garanciákat arra nézve, hogy a törvény zökkenőmentes hatálybalépése egy év alatt biztosítható lenne. A hatályos Ptk. a legszélesebb körben érinti a személyek mindennapi egyéni, gazdasági, szerződéses kapcsolatait. Több évtizedes
