Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 24 (180. szám) - A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz):
3355 végigment szinte a kilencvenes évek sikertörténetein a testület, amely siker azt jelentette, hogy ma már egyetlenegy dolgozó, egyetlenegy termelés és semmi nem zajlik már azokb an a gyáregységekben, üzemekben, amelyek akkor még önállóan vagy egy tröszt önállóságát akkor sem megszerezve szépen felszámolódtak. Egyetlenegy utolsót hoznék, amit maga a kormány akkor döntött, mégpedig a békéscsabai Barnevál történetét szeretném felidéz ni. Akkor ez egy önálló részvénytársaság volt, amely aztán szépen beolvadt a nagy bábolnai részvénytársaságba. Akkor még közel 4 ezer embernek adott megélhetést vagy azért, mert munkát adott, vagy azért, mert bedolgozók, beszállítók voltak. Tudják, ma menn yien dolgoznak ebben a gyárban? Pedig voltak ígéretek. Volt külön kormányprogram 2005ben, amikor a kormány meghozta a döntéseit, hogy majd segíteni fog. Hát, segítség ment Szeghalomra és máshova, de Barnevál megmentése vagy az abból adódó gondok kezelése nem történt meg. Sajnos, majdnem azt kell mondanom, minden településnek, Békéscsabának, Gyulának, Szarvasnak és sorolhatnánk a kisebb településeket, Battonyának, Mezőhegyesnek, Sarkadnak megvannak ezek a történetei, és bizony azt gondolom, hogy amikor a fe lelősség felvetődik ebben a kérdésben, akkor én értem, hogy itt oktatáspolitikusok vannak jelen, és Földesi Zoltán is mint oktatáspolitikus szólalt meg, bár szarvasiként is, de egy sokkal összetettebb intézményi körről van szó, mint egy Barnevál. Minden sz egletében összefügg az egész megye értelmiségi életével. Ennek az elvesztésének az esélye is már nagy veszélyt jelent. Az államtitkár úr nem tért ki, válaszolhatott volna Földesi Zoltánnak, vagy azt hiszem, Varga Zoltán volt, aki felvetette, hogy 2007ben csökkent a beiskolázottak száma. És 2008 beiratkozása? Újból emelkedni kezdett. Tehát javultak az eredmények. Igazából a döntés akkor született meg, szeptember 8án, amikor már ismertek voltak a pótfelvételik számai, és köztudott volt, hogy ezer helyről ez eregynéhányszázra újból felemelkedett a felvettek száma, ugyan ezen nehezített pálya ellenére is, és talán ezért kezdtek el nagyon gyorsan kapkodni. Az országban először meghozták azt a döntést, amelyről azt gondolom... - államtitkár úr, hány ilyen főisko la van, amelyik ötezer fő alatt ma önállóságot nyert, az elmúlt hat évben csak az önök kormányzása idején, a meglévő állami főiskolák és egyetemek közül, amiben jóváhagyták a parlamentben ennek az önállósodását? (1.00) Hány olyan főiskola működik ma, amely ik csak néhány száz vagy ezer fővel dolgozik, és egyáltalán nem kezdeményezi senki sem, hogy önálló legyen, pedig talán gazdaságilag is vitatható az állapotuk!? A felsőoktatási törvény biztosan remek törvény, ebben nem kívánok állást foglalni, és nem is go ndolom, hogy most kellene ennek a jóságát vagy rosszaságát megvitatni. Itt egy mellékletről van szó. A mellékletnek pedig van egy sora, amely Békés megyét közvetlenül érinti. Ez az egy érdemi döntése van ennek a törvényjavaslatnak. Azért vagyok szomorú, me rt láthatóan szocialista képviselőtársaim megváltoztatták a szeptemberi megyegyűlésen képviselt véleményüket. De utána valami történt, mert októberben kihátráltak, és azt mondták, hogy mégsem jó ez a döntés, mármint az, hogy nem értenek egyet azzal, hogy a z integráció létrejöjjön, hanem azt mondták, hogy ez egy jó integrációs lehetőség. Ennek a vitája azért nem mértékadó, mert nem itt fogjuk eldönteni, hogy milyen keretek között fog tovább működni a Tessedik Főiskola. Hiszen dönthet így a soproni egyetem, v agy a Corvinus, a miskolci, a szegedi vagy bármelyik, ha úgy gondolja, hiszen jogutódlásról van szó. De itt nem fogja kimondani a törvény melléklete, hogy hová kerül a Tessedik Sámuel Főiskola jogutódlással. Egy dolog viszont ki fog derülni: ki lesz törölv e a jogi önálló személyisége a felsőoktatási törvényből. Hol a garancia? Ha a törvény garancia, akkor a Tessedik Főiskola létének garanciája mégiscsak az, ha benne van azon egyetemek, főiskolák sorában, amelyeket állami egyetemként maga a parlament, az Ors zággyűlés mint törvényhozó a törvényben megalapít, illetve meghagyja működését. Ha ezt megváltoztatja, azt lehet sokféleképpen nevezni, de lényegében megszünteti. Nyilván nem úgy, mint a rómaiak Karthágót, hogy lebontja, felszántja, beszórja sóval, most mé g. Az nem is itt fog
