Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 24 (180. szám) - A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz):
3356 eldőlni. Itt utolsó garanciális elemként eldől, hogy megszűnik ez a jogi személyiségű főiskola, és innentől kezdve átkerül a piaci körülmények közé, kitéve a Szent István Egyetem szenátusa szeszélyének. Persze, el lehet mondani, hogy a dékánok maradnak dékánok, a rektorból rektorhelyettes lesz, és még sorolhatnám ezeket a pozíciókat. Nekik talán még nem is fog fájni. Nem tudom, ebben nem akarok állást foglalni. De most fog megszületni a döntés, 2008 decemberében, hogy nyolc év után Béké s megyének nem lesz önálló felsőfokú oktatási intézménye. Újból visszakerül abba az állapotba, ami '90 előtt volt, hiszen nem lesz jogi személyiségű felsőoktatási intézmény. Még egyszer mondom, komoly társadalmigazdasági leszakadási indokként fogalmazta m eg a mindenkori Békés megyei tanácsi, önkormányzati vezetés, értelmiség, felelős kutatók, politikusok, hétköznapi emberek, újságírók, hogy bizony ez értéke egy térnek, a megyének, hogy ilyen főiskolája van. Lehet, hogy sokan elégedetlenek voltak a színvona lával. Ebben nem akarok állást foglalni. De aki úgy érezte, hogy többet tud, eddig is be tudott iratkozni máshová, ezután is be fog iratkozni. Én határozottan azok mellett szeretnék állást foglalni, akik nem tehetik meg, hogy máshová iratkoznak be, mert an yagi helyzetük nem engedi ezt meg. Mégis, helyben akarnak, akkreditált szinten, ahogy Szabó Zoltán fogalmazott, tanulni. Ez egy helyes törekvés, amit Nagy László elmondott, hogy szeretnének jobb iskolába járni. Erre ezután is meglesz a lehetőség. Három év után bármelyik másik felsőoktatási intézménybe átiratkozhatnak. Vagy ha hamarabb akarnak átiratkozni, erre is megvan a mód, az átjárhatóság megvan a felsőoktatásban. Ez nem korlátozza az egyéni ambíciókat, egyéni döntéseket. Ezért szeretném utolsó gondolat ként leszögezni, hogy Békés megye képviselőtestülete és a magam nevében is tudjuk azt az álláspontot kifejteni, hogy a Békés megyében élő diákok érdekeit és jövőjét kell képviselni. Ezért foglaltunk állást abban, hogy ne szüntessék meg a Tessedik Sámuel F őiskolát. Ha az volt a kérdés, hogy miben segíthetjük, miben kellene segíteni, akkor elmondhatom, hogy mindenben, amit a főiskola vezetése kért, segítséget kapott, a korábbiakban is, a tanácsi időszakban is, az önkormányzati időszakban is; még a PPPszerző dés jóváhagyásában is, hiszen anélkül a telek tulajdonosaként nem lehetett volna megkötni. Nem volt akadályozója a főiskola fejlesztésének az önkormányzat, sem a szocialista vezetésű, sem az utána következő. Sőt, a Bursa Hungaricában kiemelten támogatott v olt a Tessedik Sámuel Főiskolára járó diákoknak szociális ösztöndíjjal való segítése. Azt gondolom, hogy ha a főiskolának az volt a gondja, hogy vane pénze, vane támogatottsága, vane partnersége, ezt megkapta. Azt a félelmünket tudjuk megfogalmazni, hog y ha annyira fontos volt ez a Szent István Egyetem rektorának és vezetésének… Államtitkár úr, csak gondoljon bele: ha önt fontos partnernek tekintik, akkor ön az osztályvezetőhelyettesét küldi el arra a tárgyalásra, ahová egy rektor vagy egy másik ország államtitkára jön el? Mert a rektor úr, sem a helyettese nem kopogtatott be sem Szarvasra, sem a megyei önkormányzathoz, sem Békéscsabára; sehol nem egyeztetett. Elküldte az általa megbízott szakértőt arra a társadalmi vitára, még egyszer mondom, szeptember 8án már megszületett a döntés, hiszen öntől hallhattuk ezt, hogy tájékoztassák a szélesebb közvéleményt. Nézzék, nagyon rossz érzés az embernek, amikor így kezelik. Mert Gödöllő nagyon messze van Békés megyétől, talán Békés megye még messzebb van Gödöllő től, gondolhatják sokan. Attól tartok, hogy a gödöllői vezetés nem fog gyakran megjelenni ezen a vidéken, hiszen eddig sem járt erre a vidékre. És ez egyenlőtlen helyzet, kiszolgáltatottság. Lehet, hogy önök még nem érzik innen, Budapestről, hogy ez mekkor a gondot jelent. De ha 200 kilométerrel távolabbról járnának be ide dolgozni minden héten, akkor talán másként éreznék azt, hogy bizony komoly hátrányt jelent egy térségnek, ha felsőoktatás nélkül marad. Inkább azon kellene közösen gondolkodnunk, hogyan le hetne ezen vidékeken fenntartani legalább egy felsőfokú állami oktatási intézményt, segítve akár a minőség javítását is. Ezt nem tette meg a kormány, ebben nem segített. Most széttárja a karjait, mutogat a szenátusra, mutogat a képviselőkre, hiszen majd a képviselők fogják megszavazni.
