Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 23 (158. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
334 hogy a jogalkotónak az lenne a célja, ho gy mondjuk, néhány évre, rövid időre lépjen hatályba egy új polgári törvénykönyv, amelyet azt követően az utódok óhatatlanul hamar megváltoztatnak. Ezért nem érdemes új polgári törvénykönyvet csinálni. Azért érdemes, ha elkészíthető egy olyan javaslat, ame ly hosszú időre - talán a mostanihoz hasonlóan hosszú időre vagy akár hosszabb időre is - a magánjog alapja lehet Magyarországon. Ezért én azt szeretném javasolni, hogy a Vékás professzor úr által vezetett bizottság, az igazságügyi tárca és az alkotmányügy i bizottság hozzon létre egy vegyes bizottságot, amely a törvény lehetséges további sorsával kapcsolatban meghozza a szükséges döntéseket. Egyeztessünk - az eredeti bizottság, az igazságügyi tárca és az alkotmányügyi bizottság , hogy ennek a törvényjavasl atnak mi lehetne a sorsa. És bár látom, hogy az államtitkár úr ingatja a fejét, én mégis azt gondolom, rendkívül fontos tudnunk, hogy a szakma támogatása a törvényjavaslat mögött ott álle. Nem tartom reménytelennek azt, hogy a lehetséges vitapontokban egy ezségre jussunk. Én azt gondolom, hogy ez alapvető felelősségünk. Mi politikusként mondtuk el a mondanivalónkat, mindegyikünk, nem szakértőként. A politikus más feladatot tölt be, de én azt gondolom, a szakmát kell annyira komolyan venni, hogy ezt a kötele sségünket teljesítsük. Azt hiszem, lehet polgári törvénykönyv ezután, ebben a parlamenti ciklusban elfogadott polgári törvénykönyv. Ha egy kicsit az idő múlik, az még önmagában nem feltétlenül jelent bajt. Az igényesség, a minőség sokkal fontosabb követelm ény. Mindenképpen segített volna a törvényhozó helyzetén, ha a munkát az a bizottság fejezi be, amely elkezdte, és amelyik kormányok ideológiájától és színétől függetlenül mindig élvezte a mindenkori hatalom támogatását. Talán több türelemre lett volna szü kség a kormány részéről. De ha kellő körültekintéssel járunk el, még születhet jó törvény. Mi, liberálisok a fentiek szerint szeretnénk majd folytatni és befejezni ezt a munkát. Tisztelt Országgyűlés! Kérem, engedjék meg, hogy néhány koncepcionális és néhá ny kisebb jelentőségű kritikai észrevételt is tegyek. Ellentmondásosnak tartjuk például a javaslatban az örökbefogadás szabályozását. Azt helyesnek tartjuk, hogy a tervezet szerint egyedülállók is örökbe fogadhatnak gyermeket, azt pedig szintén támogatjuk, hogy könnyítsük az eljárások menetét a jogalkalmazói mérlegelés lehetőségével. Nem tartjuk azonban életszerűnek, hogy az örökbefogadás esetén a közös gyermekké fogadást csak a házastársak számára tenné lehetővé a törvény. Magyarországon a hagyományos csal ádmodell felbomlásával ma a családok igen nagy része élettársi kapcsolatban élő párokból és e párok saját vagy közös gyermekeiből áll. Vannak azonban olyan élettársak is, akiknek nem lehet közös gyermekük, és vannak szülő nélkül, családjuk által elhagyotta n, állami gondozásban élő gyermekek, akik kiegyensúlyozott, boldog családban élhetnének, ha lehetővé válna, hogy az előbb említett élettársak gyermekként örökbe fogadják őket. Nem látjuk be, hogy miért ne kerülhetne erre sor, ha egyébként az élettársak min den törvényi előfeltételnek megfelelnek, és nincs esetükben kizáró ok. Mi azt szeretnénk, hogy egy megengedőbb változat szerepeljen az előterjesztésben. A jogalkotásnál figyelembe kell venni azt, hogy a magánjogi viszonyokat, így a házasságot nem lehet ráe rőltetni az emberekre. Egy jogállamban ez elképzelhetetlen, de számomra is. Nem azt kell elérnünk, hogy az emberek összeházasodjanak csak azért, mert gyermeket akarnak örökbe fogadni, hanem azt, hogy ha a gyermek megfelelő fejlődéséhez és biztonságához az élettársak a szükséges feltételeknek megfelelnek, minél könnyebben tehessék ezt meg. De hasonló hiányosságokat figyelhetünk meg a gyűlöletbeszéd kapcsán is, amely szabályozás meglehetősen lecsupaszítva szerepel az új Ptk. tervezetében. A jelenlegi szabály megfogalmazásából hiányzik a nemi identitásra vagy a szexuális irányultságra irányuló magatartások szabályozása, de a szabályozás előnye, hogy nem szükségszerűen egyetlen emberre irányulhat a jogsértő magatartás. Itt lehet vitatkozni azon, hogy a bíróságok munkáját mennyiben lassítaná a kezdeményezés. Persze a gyűlöletbeszéd ügye olyan kérdés, amelyről rengeteget vitatkozunk és fogunk is bizonyosan a Parlament falai között és azon kívül is, de továbbra is fontosnak tartom, hogy az esetleges
