Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 23 (158. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
333 A polgári jog sorsa Magyarországon az elmúlt 150 évre visszatekintve fényesnek semmiképpen nem nevezető. Ennek rövid történeti összefoglalóját az általános indokolás is tartalmazza, és természetesen itt már t öbbek is kitértek erre. 1848ban törvény született arról, hogy szükség van egy polgári törvénykönyvre, de az hatályos jogszabály formájában csak a most hatályos 1959. évi IV. törvény formájában öltött testet. Közel száz évnek kell eltelnie, mire az elhatár ozásból törvény lett. Az előttünk fekvő javaslatban vannak valóban bátor újítások, amelyeket én mindenképpen pozitívumként értékelnék. Jó, hogy a polgári törvénykönyvbe bekerülnek többek között a sérelemdíj, a lízing, a faktoring szabályai vagy az úgynevez ett első ajánlat joga, a bizalmi vagyon kezelése, és még soksok minden más dolog, amely mindenképpen előremutató. A szerződési szabadság értelmében persze eddig is volt kiérlelt bírói gyakorlat, mondjuk, a lízingbe adás szabályaira, de az, hogy ezek most normatív alakot öltenek, fontos lépésnek tekintendő a jogbiztonság szempontjából. Szintén a jogbiztonságot szolgálja, hogy a fogyasztói szerződés kapcsán az új meghatározás mellett sajátos szabályok is teret kapnak, így a fogyasztók számára egyértelművé vá lnak a rájuk vonatkozó szabályok. A számos jó irányú változtatás közül fontos lehet talán még kiemelni azt is, hogy a személyiségi jogok kiegészülnek a fogyatékos személyek jogvédelmével, a természet védelmével és az egységes egészséges kö rnyezethez való joggal. Mindez különösen fontos nekünk, liberálisoknak. A környezetvédelemnek kötelességünk egyre nagyobb szerepet tulajdonítani. Amellett, hogy az SZDSZ azért küzd, hogy a környezettudatos gondolkodás egyre inkább beépüljön a köztudatba, f ontos, hogy ez jogszabályok szintjén is megjelenjen. Másrészt a fogyatékkal élők védelme, az ő életvitelük megkönnyítése például az akadálymentesítés területén kiemelt célja a pártunknak is, és szerencsére úgy tűnik, hogy a koncepció megalkotóinak is. A ki szolgáltatott helyzetben lévők jogi pozícióinak javítása szintén támogatandó cél, és örömünkre szolgál, hogy ez megjelenik a tervezetben is. Amit eddig elmondtam a polgári törvénykönyvről, főleg pozitívumként hozhatók fel. Belátjuk tehát, egyértelműen belá tjuk, hogy egy új törvényre, egy új törvénykönyvre mindenképpen szükség van. Minden könyvnek megvan a maga sorsa - szól a közmondás , és az új törvénykönyv esetében ez a sors meglehetősen kalandosnak nevezhető. Úgy látszik, a polgári jog hányatott sorsána k magyar hagyományai kicsit most is folytatódnak. Köztudott, hogy a hatályos Ptk.t felülvizsgáló, Vékás Lajos professzor úr által vezetett bizottság tíz éven át aktuális kormányok támogatását élvezve működött. 1998ban, még a Hornkormány utolsó napjaiban vagy heteiben kezdődött ez a munka, és tartott egészen 2007 szeptemberéig. A bizottság munkájának szakmai színvonalát nem lehet megkérdőjelezni. Ennek ékes bizonyítéka az is, hogy politikai színezettől függetlenül magáénak tudhatta egy évtizeden keresztül a mindenkori kormányok támogatását. Pedig tíz év alatt hat miniszter dolgozott az igazságügyi tárcánál, így önmagában ez a tény is igazolja, hogy az előkészítő bizottság által elvégzett munka mindenképpen nagyon komoly és elismerésre méltó teljesítmény. A Vékásbizottság azonban meglehetősen kurtánfurcsán fejezte be a működését, és az utóbbi hónapokban a további munkát az igazságügyi tárca munkatársai végezték, így a javaslatba ekként kerülhetett bele a minisztérium álláspontja. (11.30) Ez önmagában még n em lenne probléma, bár hozzá kell tennem, hogy az eljárás nem tűnik feltétlenül elegánsnak, de a tárca helyenként jelentősen változtatott is az eredeti koncepción. A két javaslat persze alapjaiban nem különbözik egymástól, hiszen a tárca felhasználta az el őző bizottság munkájának eredményét, de az átírt javaslat kapcsán az a kérdés, hogy a szakma miként reagál ezekre a változásokra, egyelőre még nyitott kérdés. Erről még az általános vita során egyértelműen és hitelt érdemlő módon meg kell győződnünk. Telje s egyetértésre mindenkivel biztosan nem lehet jutni. Ezt szerintem senki nem is gondolja komolyan. De ha széles körben alapvető szakmai kifogások maradnak fenn, akkor a törvény eleve bukásra lesz ítélve. Nem hiszem,
