Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 23 (158. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
330 Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának vezetője ebben a kérdésben, aki ebben a vitában szintén felszólalt, méltatta a munka eredményét, és azt a reményét fejtette ki, hogy ez az anyag nem fog elmenni a kor mányjavaslat mellett. Mindenféleképpen mi is úgy érezzük, hogy Magyarország nem annyira gazdag, hogy egy ilyen szakembertömeg ilyen hihetetlen munkáját egy szerencsétlen megoldás miatt kidobja az ablakon, és az figyelmen kívül kerüljön. Az általános vitára való alkalmasság feltétele, talán a legalapvetőbb feltétele az, hogy az előterjesztett törvényjavaslat módosító indítványokkal javítható vagy jóvátehető legyen. Mi úgy érezzük, hogy a kormány által becsatolt törvényjavaslat még módosító indítványokkal sem javítható ki olyan szintre, hogy egy polgári törvénykönyv szintű jogalkotási eredmény születhessék belőle. Ezt a megállapításomat arra alapítom, hogy ameddig a törvényjavaslat a kódexhez méltán a gazdasági társaságok alapvető kérdéseit, az egyesületekről szóló szabályozást magában foglalja, a kormány által ma előterjesztett törvényjavaslat szinte kizárólag szinte csak az alapítványok szabályait tartalmazza, ezért ez így teljesen féllábú. Ismerjük azt a megoldást, mert maga a polgári törvénykönyv is ilyen l esz, hogy születik egy keretjogszabály, ahol a szinte megváltoztathatatlan vagy sokkal ritkábban változó kérdések kerülnek szabályozásra, és a törvény felhatalmazása alapján külön törvények rendelkeznek különböző részszabályokról, és ezek a részszabályok s okkal könnyebben tudják osztani a gazdasági élet fejlődés adta menetét, mintha magához a kódexhez kellene hozzányúlni. Ezért személy szerint én nagyon helyeslem azt, hogy a Vékás professzor úrék által elkészített javaslat tartalmazza a gazdasági társaságok ról való jog szabályozását, kitérve az egyesületekre is. Az egész kodifikációs munka során végig olyan hírek szivárogtak ki, hogy vissza fogják állítani a régi telekkönyvi jogot, és közvetlen bírói felügyelet alá kerül a telekkönyv. (11.10) Elhangzottak ma gyarázatok ezzel szemben, hogy lámlám, milyen jól működik most a közigazgatásban lévő ingatlannyilvántartás, és hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete milyen tökéletes munkát eredményez. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy rádióhí rre szeretném felhívni a figyelmet. Ez a rádióhír egy vagy két nappal ezelőtt hangzott el, amikor is arról tudósítottak, hogy a 6os autópálya M0ssal való összekötő szakaszát most végre elkészítették, fel fogják avatni, vagy talán már meg is történt. Ami ebből idetartozik: elmondta a híradás, hogy több mint egy esztendőt késett a munka, ennek az volt az indoka, hogy az ingatlannyilvántartás nem a tényleges tulajdonosok nevét tartalmazta, ezért több mint egy évig tartott az előkészítő munka, ameddig az ing atlannyilvántartás hibáit korrigálva megtalálták a végleges tulajdonosokat, egyáltalán az egyeztetés lefolytatható volt, és elkezdődhettek az építési munkák. Nem hiszem, hogy mi erre az ingatlannyilvántartásra büszkék lehetünk. Sajnos, koromnál fogva eml ékszem arra, hogy amikor 1970. május 1jén beléphettem az ügyvédi kamarába ügyvédjelöltnek, jelölti időm felét a Markó utcai telekkönyvi hivatalban töltöttem, mert a bíróság mint telekkönyvi hatóság a Markó utca 25.ben volt, meg a Tavasz utcában, és a jel öltnek két komoly feladata volt: a telekkönyv meg a büntetőkirendelés. (Dr. Salamon László: Illetékhivatal.) És az illetékhivatal - segített ki ügyvéd kollégám. Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A ’70es években született az a törvényerejű rendelet, amely bírói hatáskörből közigazgatási hatáskörbe vagy akkori szóhasználattal államigazgatási hatáskörbe vitte a földhivatalokat. Nem akarok belemenni az elmúlt harminc év problémáiba. Tudjuk, hogy milyen cirkuszok voltak a földhivatalokkal. Egyszerűen én n em látok más kiutat, mint azt, hogyha a telekkönyvi jog közvetlenül bírói kontroll alá kerül. Itt álljunk meg egy szóra, mert azért az a kormányoldali előadás, amely szerint az ingatlannyilvántartási határozat mint közigazgatási határozat bírósági felülvi zsgálat tárgya lehet, nem pótolja a közvetlen bírói felügyeletet. A ma hatályos bírói felügyelet kizárólag abban az esetben kerül az ingatlannyilvántartás fölé, ha az azt sérelmesnek tartó fél elindítja azt az eljárást, azt a pert,
