Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 23 (158. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
324 házasságkötés előtti időszakról, a jegyességről a törvénytervezet nem beszél, holott ez például a német polgári törvénykönyv fontos jogkövetkeztető eleme. Kimaradna a törvényből a házasságkötést megelőző úgynevezett 30 napos várakozási idő, amely a hatályos családjogi törvényben szerepel. Ennélfogva a tervezet értelmében így azonnal házasság ot lehetne kötni. Az intézmény, mármint a 30 napos várakozási idő bevezetésének célja a felelős döntés kialakításának, a házasság komolyságának megalapozása volt. Nem tudjuk, milyen érvek szólnak a várakozási idő eltörlése mellett. Újdonság, hogy a házassá got bizonyos feltételek fennállása esetén a közjegyző is felbonthatja, amely álláspontunk szerint szintén a házasság intézményének bomlasztása, társadalmi tekintélyének rombolása irányába hat. Ez egy olyan újítás egyébként, amelyre Európában alig vagy ninc s is példa. A házasság felbontásának közjegyző elé utalása azon polgári jogi alapelvet is sérti, miszerint egy szerződés, a házassági szerződés felbontása ugyanolyan formában történhet, illetőleg ugyanolyan szabályokat kell alkalmazni, mint amelyeket a lét rehozásakor alkalmaztak. Márpedig abban az esetben, ha a házasság létrehozása állami aktus volt az anyakönyvvezető előtt, korábban szintén állami aktusként a bíróság előtt került felbontásra, amit a tervezet a közjegyzők hatáskörébe utal bizonyos esetekben . Amikor aggályunkat e vonatkozásban kifejtettük, erre az volt a válasz, hogy az úgynevezett közös megegyezéses válások esetén annak közjegyzői hatáskörbe való utalásával a bíróságok munkaterhei csökkennek. Tisztelt Ház! Ez az érv hamis, ugyanis a közös me gegyezéses válások a bíróság előtt is hamar befejeződnek, és halkan mondom, nem mellékesen javították egyes bírók ügybefejezési statisztikáját is. Nem beszélve továbbá arról, hogy néhány esetben ilyenkor sem úszható meg a bírósági út, ugyanis a közjegyzői határozat ellen bírósághoz lehet fordulni. Említhetném továbbá azt is álláspontom igazolása mellett, hogy a közjegyzői hatáskörbe utalt házasságfelbontás többe fog kerülni a jogkereső állampolgároknak, mivel a közjegyzői eljárásban ismeretlen a költségment esség engedélyezése, annak lehetősége, míg a bírósági eljárásban erre lehetőség van. Erre is figyelemmel kellene lennie a tisztelt előterjesztőnek. Tisztelt Ház! Komoly változást hoz a tervezet a cselekvőképesség vonatkozásában is. A javaslat eddig ismeret len intézményt vezetne be a magyar jogba, “a nagykorú személy döntéshozatalának segítése” címmel, amely három különböző jogintézményt tartalmaz: az előzetes jognyilatkozatot, a támogatott döntéshozatalt és a cselekvőképességet korlátozó gondnokságot. Ezzel kapcsolatban is több aggály merül fel, például az újonnan bevezetni tervezett támogatott döntéshozatal táptalajt nyújthat az ingatlanmaffia és más bűncselekmények számára. A javaslat kapcsán sok mindenről lehetne beszélni, és talán még egyet szeretnék meg említeni, ez pedig a nem vagyoni kártérítés helyett bevezetni kívánt sérelemdíj, a személyhez fűződő jogok megsértésének szubjektív, azaz a felróhatóságra tekintettel lévő szankciója. Ezzel egyet is érthetünk, de a személyhez fűződő jog sérelmét jelenti a fogyatékos személyek törvényben biztosított jogainak megsértése, így az akadálymentesítés elmaradása sérelemdíj fizetésével szankcionálhatóvá válik. Ha és amennyiben a tervezet 2010ben hatályba lépne, vajon addig megoldódik majd az akadálymentesítés orszá gos problémája? Úgy gondolom, aligha. Ez esetben az amúgy is elszegényedett, kivéreztetett önkormányzatok miből fogják a büntetést kifizetni? Tisztelt Ház! A Vékásféle szerkesztőbizottság és az IRM tervezete között a személyek részben 6, a családjogi rész ben 2, a dologi jogi részben 10, a kötelmi jogi részben 28, az öröklési részben 2 témakörben van érdemi különbség. Jelenleg tehát két polgári törvénykönyv létezik, a könyv formájában publikált és a magántervezetnek számító szakértői javaslat, amely egy lez árt, befejezett mű, míg a másik a hivatalos tárcajavaslat. Ez a két tervezet nem független egymástól. A szakértői javaslat egy koherens alkotás, amelyet a tiszta szakmaiság jellemez. A hivatalos tervezetben azonban különböző lobbi- és tárcaérdekek is érvén yre jutottak. Mindezekből az is következik, hogy a két szöveg változatának, mint azt a már hivatkozott dr. Wellmann György is írja, össze kell nőnie, és egységes egészet kell alkotnia.
