Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 23 (158. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
323 kódex szabályainak széles körű megismerésé re, megismertetésére. Gyakorló bírákkal beszélgetve, két évben jelölik meg a hatálybalépés határidejét, amely idő alatt fel lehet készülni az új kódex alkalmazására, nem beszélve arról is, hogy nagyon sok kapcsolódó jogszabály is módosításra kerül, amelyne k a megismerése szintén több időt igényel. Tisztelt Ház! Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat általános vitájáról van szó, néhány dolgot emelnék csak ki a tervezetből példálózó jelleggel, amelyek alátámasztják nemleges álláspontunkat. Az IRM álláspontj a az, hogy az úgynevezett gyűlöletbeszéd szabályozása kerüljön be az új kódexbe, függetlenül attól, hogy a Ptk. ezzel kapcsolatos korábbi módosítását, amelyet az Országgyűlés 2007. október 29én fogadott el, az Alkotmánybíróság 2008. július 3án megsemmisí tette. A tervezet szerint a bíróságnak a jövőben nemcsak a tényállás megvalósulását, faji, nemzeti vagy etnikai hovatartozással összefüggő, az emberi méltóságot súlyosan sértő magatartást kell vizsgálnia akkor is, ha az nem irányul közvetlenül és felismerh etően meghatározott személy ellen, hanem a jogalkalmazó mérlegelési kötelezettsége lenne a jogsértés megállapításának a véleménynyilvánítási szabadság alapjogával való összevetése is. A kormány nem tartja magát az Alkotmánybíróság többször kifejtett állásp ontjához, amely szerint - és itt idézem : “A véleménynyilvánítás szabadságának kitüntetett szerepe van az alapjogok között, ami meglehetősen szűkíti a törvényi korlátozás lehetőségeit. A véleménynyilvánítás szabadságának valójában igen kevés joggal szembe n kell csak engednie, azaz a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni.” Tisztelt Ház! A benyújtott tervezet szerint megszűnne a különálló családjogi kódex, és rendelkezései beolvadnának a Ptk.ba, amely egyébként h elyes megoldásnak tűnik. Ugyanakkor a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozás kimaradna az új kódexből. Ez utóbbi kérdés során ugyanannyi érv szól ellene és mellette is. (10.30) A Vékásféle szakértői javaslat újdonsága, hogy 228 szakasz terjedelemben beépíti a személyek könyvébe a gazdasági társaságok szabályozását. A szakértői javaslatban új önálló részben kapott helyet a szerzői jog- és az iparjogvédelem. E résznek a törvényjavaslatba való átvétele mellett szintén több érv szólna. Az előterjesztésbe n ugyancsak nem kerül sor a telekkönyvi jog megfelelő kodifikálására. A Vékásféle szakértői javaslat is azon az állásponton van, hogy az ingatlannyilvántartás alapvető anyagi jogi szabályai, mint amelyek a polgári jog szerves és elválaszthatatlan részei, felvételre kerüljenek a hivatalos tervezetbe. Sajnos azonban a téma nincs napirenden, és a törvényjavaslatban nyoma sincs annak, hogy ezt a megoldást a törvényjavaslat meg akarná valósítani. Márpedig mi lehetne alkalmasabb ennek az évek óta felmerülő éget ő kérdésnek a rendezésére, mint az, amikor a magánjogunkat kodifikáljuk. Tisztelt Ház! A bejegyzett élettársi kapcsolat fennállását elismerné a szabályozás az azonos és a különböző nemű emberek esetében egyaránt. Ezzel kapcsolatban ismert, hogy 2008 áprili sában a KDNPfrakció képviselői utólagos normakontrollt kértek az Alkotmánybíróságtól. Kívánatos lenne az Abdöntést bevárni a szabályozással. Aggályosnak tartjuk, hogy a családjogi törvény módosítása, amely tartalmazza a bejegyzett élettársi kapcsolatot, még nem lépett hatályba, az Alkotmánybíróság nem döntött a jogintézmény alkotmányosságáról, ugyanakkor a kormány a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggő szabályok polgári jogba való beépítését végre kívánja hajtani, és nemcsak a polgári jogban, hane m például a büntető törvénykönyvben, és keresztül akarja vezetni az egész jogrendszeren. A javaslat szerint a törvény alapelvei közül kikerülne a házasság és a család védelmének elve. Az alkotmány 15. §a védi a házasság és a család intézményét, a házasság ra alapozott családot, amit egy férfi és egy nő közös elhatározásából köt meg. Ennek ellenére a törvénytervezet nem nevesítené ezt az alapelvet. Emellett az előterjesztés nem tartalmazza a házassági hűség fogalmát, amit pedig még a Rákosikorszak legvadabb éveiben készült, az 1952. évi családjogi törvény is ismert, és amelyhez egy bontóperben igen sok következmény fűződik, gondoljunk csak például a gyermekelhelyezésre. A
