Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 23 (158. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
322 Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz képviselőcsoportja jelezte, hogy a frakció álláspontját két képviselő ismerteti a rendelkezésre álló időkeretben, méghozzá Vitányi István és László Tamás. Elsőként megadom a szót Vitányi István képviselő úrnak. DR. VITÁNYI ISTVÁN , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Egyetértek az előttem szóló képviselőtársammal, é s azt hiszem, az egyetértés ezen a ponton be is fejeződött köztünk, hogy nagy horderejű törvényjavaslatot tárgyal a tisztelt Ház. Hiszen az alkotmány, a büntető törvénykönyv és a polgári törvénykönyv az, amely egy állam formáját, berendezkedését, jogrendsz erét meghatározza. Magyarországon már volt kísérlet a magánjogi törvény megalkotására, az első világháború előtt kezdődött, majd különböző kodifikációs munkák végeztével 1928ban került az Országgyűlés elé, amely azt nem szavazta meg. Tehát nem példa nélkü li az, hogy egy beterjesztett nagy horderejű törvényjavaslatot az Országgyűlés nem szavaz meg. 1952ben készült el a családjogi törvény, majd ezt követően került sor az 1953tól 1959ig tartó kodifikációs munkára, amelynek eredményeképpen megszületett a je lenleg hatályos 1959. évi IV. törvény, a polgári törvénykönyv, vagy ahogy szakberkekben hívják, a Ptk. Ez a törvény ugyan természetesen magán viseli a diktatúra politikai megrendelésének nyomait, de a kódex védelmében hozzá kell tenni, hogy nagyon sok mind ent meg tudott őrizni a régi római jogi alapokból. Tisztelt Ház! 1997ben, mint ahogy a képviselőtársam is említette, a Hornkormány utolsó napjaiban elindult egy folyamat, amelynek az volt a célja, hogy a helyenként már elavult Ptk. javítgatása helyett új at alkossanak. A 19 tagú, Vékás Lajos professzor által vezetett kodifikációs bizottságot a hazai jogászértelmiség kiemelkedő alakjai alkották, amely tehát egy megkérdőjelezhetetlen kompetenciájú tudományos grémium volt. 2007 szeptemberében az IRM civiliszt ikai szakállamtitkára a kormánykabinet döntésére hivatkozva közölte Vékás professzorral, hogy a bizottság vitatervezete alapján a kormánynak benyújtani kívánt tervezetet az IRM készíti el. A minisztérium szakértőinek munkája nyomán az eredeti előterjesztés től sok tekintetben eltérő, egészen más irányultságú, koncepciójú javaslat kerül most a parlament elé. További érdekessége, hogy a kodifikációs szerkesztőbizottság szakértői javaslatát a Complex Kiadó - idézőjelbe téve - egy “ellenPtk.”ban tette le az as ztalra. E könyv létrejöttét dr. Welmann György, a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetője szerint ugyanis valójában a kodifikáció menetében bekövetkezett különös fordulat váltotta ki, nevezetesen az, hogy a kodifikációs szerkesztőbizottság által készített és szakmai vitára bocsátott vitatervezetnek a beérkezett észrevételek alapján történő átdolgozását a kormánykabinet döntése alapján 2007. szeptember elejétől már nem a szerkesztőbizottság végezhette el, hanem a kódex előkészítésének a folytatását az igazságüg yi tárca vette át. A Vékásféle kodifikációs bizottság javaslata körül számos szakmai vita bontakozott ki, több cikk, tanulmány jelent meg. E viták során azonban azt senki sem vitatta, hogy egy színvonalas, koherens, tudományos értékű javaslatot tett le a bizottság az asztalra, amelyet a tiszta szakmaiság jellemzett. Miután az IRM magához vonta a kódex továbbdolgozását, a tervezet véleményünk szerint csak veszített szakmai értékéből. A javaslat egyes elemeit meghagyták, más elemeit elhagyták, átdolgozták, v égeredményben egy egységes logikán alapuló tervezet helyett a kormány egy változó, finoman fogalmazva: hullámzó színvonalú tervezetet terjesztett az Országgyűlés elé. A szakmai kérdéseken túlmenően olyan kritikák kísérték a kormányt, hogy megfelelő előkész ítettség nélkül terjeszti be a tervezetet, anélkül, hogy egyes szakmai viták lezárultak volna. Az sem megnyugtató, hogy fontos koncepcionális kérdések alkotmányosságának a megítélése az Alkotmánybíróság döntésére vár, például a bejegyzett élettársi kapcsol até. Szakmai szervezetek attól is tartanak, hogy amennyiben a kormány előterjesztése nyomán az Országgyűlés csak egyéves felkészülési időt hagy az új Ptk. hatálybalépésére, ez kevés lesz az új
