Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 23 (158. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
318 társasági jog Ptk.ba történő inkorporálásának kérdésében, az előkészítő munkák hosszú évei al att a szakértői bizottság e megváltozott álláspontját elfogadjuk és azt támogatjuk. Az időtállóságra törekvő jogalkotási filozófia szellemében támogatjuk, hogy a gazdasági társaságok joga külön törvényben kapjon helyet. Nagyon fontos említést tenni a csele kvőképesség korlátozását érintő javaslat különbözőségéről. A szakértői javaslat lényegében megőrizte volna a hatályos szabályozást, azonban e kérdésben a kormány által előterjesztett javaslat új jogintézmények bevezetését, valójában a szabályozás teljes me gújítását javasolja. Üdvözöljük a segítségre szoruló nagykorú személyek döntéshozatalának támogatására vonatkozó új szabályokat. Arányos, differenciált, az önálló életvitelhez szükséges legkevésbé korlátozó támogatás kerülhet majd bevezetésre és alkalmazás ra. A nemzetközi jogi normákban, az alkotmányban rögzített alapelvekkel összhangban a legszükségesebb esetben csak meghatározott ügycsoport tekintetében kerülhet sor a cselekvőképesség korlátozására. Az új szabályok bevezetésétől szemléletváltozást is váru nk. Ma sajnos megállapítható, hogy akit gondnokság alá helyeznek, az egy életre jogfosztottá válhat. Ne működjenek tehát automatizmusok sem a gyámhatósági, sem a bírósági eljárások során. Bízunk abban, hogy a formális eljárások helyett valóban az egyént a középpontba állító bírói döntések születnek. Megszűnik a cselekvőképességet kizáró gondnokság, helyette a cselekvőképességet korlátozó egyéni élethelyzetre megoldást jelentő differenciált szabályok alkalmazandók a jövőben. A garanciális elemek köre bővül a z alapvető jogok korlátozásának terén. A gyámhatóság helyett a bíróság dönt a jövőben a gondnok személyéről, és legalább ötévenként felül kell vizsgálni a bírói döntéseket. Kifejezetten kedvezőnek tartjuk az előzetes jognyilatkozat intézményének bevezetésé t. Ez is a már említett értékválasztással, az ember, a polgár autonómiájának tiszteletben tartásának, az önrendelkezési jog elismerésének deklarálásával függ össze. Az előzetes jognyilatkozatban ugyanis a nagykorú személy közokiratban vagy ügyvéd által ell enjegyzett okiratban előzetesen jognyilatkozatot tehet cselekvőképessége jövőbeli korlátozása vagy belátási képessége csökkenése esetére - például gondnokot nevezhet vagy kizárhat, megtilthatja bentlakásos szociális intézményben történő elhelyezését, rende lkezhet vagyona, jövedelme kezeléséről. A támogatott döntéshozatal is a törvényjavaslat által bevezetésre javasolt új jogintézmény. Egyetértünk a javaslattal, hogy nem minden esetben szükséges a fogyatékos ember cselekvőképességének a korlátozása, sokszor elegendő a családi, rokoni környezetben egy hozzátartozó vagy egy hivatásos támogató, aki a rászorulónak a döntés meghozatalában segítséget nyújt. Remélem, hogy az említett példák alkalmasak arra, hogy érzékeltessék: a szakértői javaslat és a törvényjavasl at végleges szövege közötti eltérés nem jelent visszalépést, éppen ellenkezőleg. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által lefolytatott szakmai és társadalmi egyeztetés gazdagította e javaslatot. A fenti jogintézmények bevezetésével a fogyatékos, seg ítségre szoruló embertársaink életét pozitívan befolyásoló, a tételes jogi normákon messze túlmutató lehetőség nyílik a ma még sokszor meglévő társadalmi korlátok lebontására. Említettem az új törvénykönyvet végigkísérő értékeket, a polgár autonómiájának t iszteletben tartását, amely az élet valamennyi területén kell hogy érvényesüljön. Ezért is szeretném kiemelni a végrendeleti végrehajtóra vonatkozó szabályozást. Lehetővé válik, hogy az állampolgár még életében halála esetére végrendeleti végrehajtót jelöl jön ki, aki a végrendelkező akaratának megfelelően eljár a hagyaték átadása, a hagyaték kezelése során. Végrendeleti végrehajtó hiányában, ha az szükséges, a hagyatéki gondnok gondoskodik az örökhagyó vagyonáról. A vagyoni viszonyok mára kialakult differen ciáltsága, a hagyatékban lévő vagyontárgyak sokfélesége, mennyisége indokolja, hogy a hagyaték átadásáig valaki kezelje, működtesse a vagyont például akkor, ha az örökhagyó gazdasági társaságban fennálló jogait kell gyakorolni, vagy a hagyatékban lévő mező gazdasági üzem folyamatos működéséhez szükséges halaszthatatlan intézkedéseket kell megtenni.
