Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 23 (158. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
319 Nem kívánom megkerülni a törvényjavaslat azon pontjait, amelyekkel kapcsolatban a bizottsági tárgyalások, valamint a bizottsági kisebbségi vélemények ismertetése során aggályok merültek fel. Ezek a gyűlöletbeszéd és a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó szabályok. A gyűlöletbeszéd témakörében emlékeztetni szeretnénk arra, hogy az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök előzetes normakontrollra vonatkozó kérése alapján e kérdéskörben újra kijelölte a polgári jogi védelem eszközrendszer felhasználásának lehetőségeit. 2008. június elején, amikor a kormány a törvényjavaslatot a parlamentnek benyújtotta, az Alkotmánybíróság még nem hozta meg döntését. Az alkotmánybí rósági határozat elemzése alapján azonban látható, hogy a javasolt szabályozás módosítása elengedhetetlen. A szabályozás szükségességével azonban egyetértünk. Továbbra is támogatjuk, hogy társadalmi összefogással és a jog eszközeinek együttes felhasználásá val próbáljuk meggátolni a gyűlöletkeltő, kirekesztő, rasszista megnyilvánulások térnyerését. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy ezek a jelenségek csak következetes bírói jogalkalmazással kezelhetőek. A másik aggály a bejegyzett élettársi kapcsolattal kapcsola tban fogalmazódott meg. A bejegyzett élettársi kapcsolatról az Országgyűlés 2007ben törvényt alkotott, amely a kihirdetés eredményeként 2009. január 1jén lép hatályba. A törvény alkotmányossági felülvizsgálata utólagos normakontroll keretében jelenleg is folyamatban van. Mivel a 2007ben elfogadott törvény rendelkezései beépülnek a javaslat családjogi könyvébe, csak remélni tudjuk, hogy az Alkotmánybíróság még az ősz folyamán dönteni fog ebben a kérdésben. Az ez évi döntés több szempontból is a jogbiztons ág erősítését szolgálná. Egyetértve a kormány álláspontjával, meggyőződésünk, hogy e körülmény ellenére is a törvényjavaslat vitája lefolytatható. Tisztelt Képviselőtársaim! Az új polgári törvénykönyv megalkotása mindenki számára nagy jelentőségű ügy. A po lgári jogi jogviszonyok teljességgel átszövik életünket, legyen az csak egy bevásárlás a szomszédban lévő kis boltban, egy hűtőgép vásárlása, az elromlott vízvezeték szerelésének megrendelése egy vállalkozótól vagy házépítés, lakásvásárlás, vagy az ezzel g yakran együtt járó hitelfelvétel. És immár rögtön részeseivé válunk egy szerződéskötésnek, alkalmazzuk a vételár megfizetése, a késedelem, a jótállás, a jog és kellékszavatosság, a zálogjog szabályait, hogy csak néhányat említsek. Az új szabályozás vezérlő elve a jól bevált, rögzült jogintézmények továbbvitele, a szerződési és ítélkezési gyakorlatban kikristályosodott megoldások, elvek beemelése. (10.10) A társadalmi változások által indukált új jogintézmények megfogalmazása álláspontom szerint egy olyan vez érlőelv, amely alkalmas szervezőerő az új szabályozási tartalom megállapításához. Ezért is a továbbiakban a törvényjavaslatnak nem elsősorban a tartalmát kívánom ismertetni, hanem azokról az értékválasztásokról, az alapelvekben megnyilvánuló vezérlőelvekrő l szeretnék beszélni, és csupán példaként bemutatni azt, hogy a jogintézmények miként tükrözik ezeket. Hadd legyek egy kicsit önző, és hadd kezdjem azzal a jogterülettel, amely hozzám a legközelebb áll, ez a családjog. A családjog vezérlő elvei: a családi kapcsolatok védelme, a gyermek érdekeinek a védelme, az egyenjogúság elve, a méltányosság és a gyengébb fél védelmének elve. Nem tudok eltekinteni néhány statisztikai adat ismertetésétől sem. A házasságkötések száma az 1995. évi 53,5 ezerr ől 2006ra 44,5 ezerre csökkent. A 2001es népszámlálási adatok szerint közel 272 ezer élettársi kapcsolat volt az országban, 2005ben már csaknem 350 ezer élettársi kapcsolat jelenik meg. Az élettársi kapcsolaton alapuló családban élő gyermekek száma köze l 270 ezer, ezek háromnegyede 15 évnél fiatalabb, számuk megközelíti a 200 ezret. Nem tehetjük meg, hogy érzéketlennek mutatkozunk a családi kapcsolatokban bekövetkezett változások iránt, nem tehetünk úgy, mintha nem hallanánk, nem értenénk meg a tényekkel is igazolható társadalmi igényeket. Amikor látjuk az élettársi kapcsolatok és az élettársi kapcsolaton alapuló családban élő gyermekek számának folyamatos emelkedését, kötelességünk megtalálni azokat a jogi megoldásokat, amelyek védelmet nyújtanak a házas ságban és a nem házastársi kapcsolaton alapuló párkapcsolatban élőknek egyaránt. Gondolhatunk itt vagyonjogra, öröklési
