Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 23 (158. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
317 A gyakorlatban felhalmozódott tapasztalatok, a rendszerváltás óta eltelt két évtized során kialakult és megszilárdult értékek, társadalmi változások lehetővé teszik, hog y egy átfogó módosítás, novelláris felülvizsgálat helyett, az 1959. évi IV. törvényt felváltva új kódexet alkosson az Országgyűlés. A törvényjavaslat benyújtását hosszas előkészítő munka előzte meg. A koncepció tervezetének előkészítése 1998ban a Hornkor mány határozata alapján kezdődhetett meg. A szakértői munkacsoport által elkészített koncepciót a Medgyessykormány 2003 januárjában fogadta el, amelynek alapján megindulhatott a normaszöveg kidolgozása. A széles körű, tematikus egyeztetések, a nyilvános v itára bocsátott tervezet lehetőséget adott arra, hogy szakmai szervezetek, szakmai műhelyek, civil szervezetek kifejthessék véleményüket, és javaslatokat tegyenek. Éppen a széles körű társadalmi konszenzus megteremtése, a meglévő és méltányolható érdekkülö nbségek összehangolása érdekében az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium folytatta 2007től az egyeztetéseket, amelyek egy új szakaszát jelentették a törvény megalkotásának. Szeretném megköszönni mindazok munkáját, akik részt vettek a tízéves előkészítő munkában, szakmai tudásukkal segítették az új törvénykönyv megszületését. Külön köszönetet mondok Vékás Lajos professzor úrnak, szakértői munkacsoportjának, minden civil szervezetnek és állami szervezetnek, amely javaslatával segítette ezt a munkát. Köszön öm a kormánynak, hogy a törvényjavaslat júniusi benyújtásával minden érdeklődő számára lehetővé tette annak áttanulmányozását, átgondolt vélemény kialakítását. Az előttünk lévő törvénykönyv nem csupán 1179 paragrafus összessége, hanem valódi értékválasztás t is tükröz, amelyek a polgári jogi jogviszonyok csaknem teljes egész területét felölelik. Az alkotmány rendelkezéseivel összhangban az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok tiszteletét, védelmét deklarálja, és azok érvényre juttatását biztosítja. A jav aslat, nagyon helyesen, az állami beavatkozás lehetőségét a minimumra igyekszik szorítani. Az állami beavatkozásnak csak ott kell szerephez jutnia, ahol az esélyegyenlőség megteremtése a cél, amikor hátrányos helyzetű, valamilyen okból kiszolgáltatott embe rek érdeke azt indokolja. Egyetértünk azzal, hogy az új törvénykönyv tükrözze a polgárbarát, a szolgáltató állam ideáját, hogy a polgári jogi jogviszonyok alanyai egyenrangú partnerek legyenek, még akkor is, ha a jogviszony egyik alanya az állam. (10.00) A bizottsági viták során is felmerült, hogy a benyújtott törvényjavaslat eltér a 2003ban elfogadott koncepciótól. Ez részben igaz, de az eltérés álláspontunk szerint nem visszalépést jelent, hanem éppen ellenkezőleg, a normaszöveg és a majdani jogalkalmazó javára válik. Úgy gondolom, hogy a jogalkotás soha nem lehet öncélú. A jogalkotási folyamat során mindvégig azt kell szem előtt tartanunk, hogy a mai kor kihívásaira, az előrelátható, a mindennapi életben kialakult helyzetekre megfelelő jogi megoldásokat adjunk, olyan időtálló szabályokat alkossunk, amelyek közérthetőségre törekvő nyelvhasználattal, tagolt, áttekinthető szerkezettel az állampolgárok számára érthetőek és értelmezhetőek. Többek között ilyen megfontolás okán a koncepciótól eltérően például a törvényjavaslat nem tartalmazza az ingatlannyilvántartásra vonatkozó szabályokat. Egyetértünk az előterjesztővel abban, aki az ingatlannyilvántartási eljárásban érintett szervezetek véleményét is hasznosítva arra az álláspontra helyezkedett, hogy egyérte lműbb, könnyebben alkalmazható az ingatlannyilvántartásról szóló külön jogszabály, ha az egységben tartalmazza az anyagi és eljárásjogi szabályokat. Bár vannak ettől eltérő vélemények természetesen, de úgy gondoljuk, hogy a földhivatalok megbízhatóan végz ik törvényben meghatározott feladatukat, a többek által hiányolt bírói kontroll legfeljebb a közvetlen bírói kontroll hiányát jelentheti, mivel a földhivatali határozatok bíróság előtti megtámadása jelenleg is biztosított. A nyilvántartások közhitelessége ma sem kérdőjelezhető meg. A társasági jog Ptk.ba történő illesztésére vonatkozóan is eltérő álláspontok léteznek. Maga a szakértői bizottság sem értett egyet a
