Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 19 (179. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP):
3060 Alkotmánybíróság valami ellen nem emel kifogást, nem jelen ti azt, hogy az szakmailag jó, és azt sem jelenti, hogy az irány jó. Ezt azért szögezzük le. A másik, amit szeretnék önnek mondani: az, hogy a mostani törvénytervezetben benne van, hogy figyelembe vesz regionális népegészségügyi szempontokat, nem azt jelen ti, hogy megalapozza az egészségügyi kapacitáselosztást népegészségügyi szempontokkal, trendekkel. Az első egy alkufolyamatot jelent, ahol öt szereplő, a RETektől a fenntartón keresztül az államigazgatási szervig alkufolyamatban, figyelembe véve népegészs égügyi szempontokat, ezt mintegy beszőheti a kapacitáskorrekció folyamatába, a megalapozás pedig azt jelenti, hogy egy tudományos szakmai folyamatot visz végig, és ehhez szabja, a szükségletekhez szabja a kapacitásokat. Tehát ne kenjük össze ezt a kettőt! Ebből a törvénytervezetből az, amiről én beszéltem, a regionális, térségi népegészségügyi adatok, trendek megalapozó figyelembevétele hiányzik. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Szintén két percre megadom a szót Vojnik Mária képviselő asszonynak , MSZP. DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Igazából az utóbbi percek arról szóltak, hogy a benyújtott, több törvényt érintő módosítási javaslatok közül mire van szükség, és mire nincs, vane változtatási kényszer, és akkor uta ljunk az Alkotmánybíróság döntésére. Tisztelt Képviselőtársaim! Kényszer nincs. Csak a józan ész követeli meg tőlünk, hogy ezt a változtatást hajtsuk végre. Ha ugyanis nem hajtjuk végre, akkor az alkotmánybírósági döntésnek az a következménye, hogy nincs l ehetőség az Alkotmánybíróság döntését megelőzően kialakult kapacitásszerkezet módosítására. Magyarul: ha mi itt közösen úgy határozunk, és mondjuk, a parlamenti többség úgy dönt, hogy a kormány által benyújtott módosító indítvány, amelyhez lehet további mó dosító indítványokat fűzni, nem megy át a parlamenten, nincs semmilyen kényszer, marad az a helyzet, hogy az Alkotmánybíróság döntése előtti időpillanatban leszerződött egészségügyi szolgáltatói kapacitások, akár az kell, és akár ott kell, itt fognak marad ni. Ezért a felelősséget, azt gondolom, hogy bármennyire is a kormánypártok is viselni fogják, azok is viselni fogják, akik ebben a módosításban nem lesznek partnerek. Ami Gógl Árpád képviselőtársam kétperces megszólalását illeti: azt gondolom, hogy erre h osszabban kell válaszolni. Csak kettőt mondok. ’97ben született meg az egészségügyi törvény, erre azért képviselőtársam akár emlékezhetne is. De arra a kettőre, amelyik akár miniszter korában vagy utána keletkezett rendelet és törvény, a praxistörvény és a rezidensképzés, arra azért térjünk vissza, mert mind a kettő esetében véleményem szerint komoly kényszerítő szükség lép fel a módosításokra. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Szintén két percre megadom a szó t Kökény Mihály képviselő úrnak, MSZP. DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Örömmel hallgattam Horváth képviselő úr utóbbi kétperces megszólalását, mert újra hangsúlyozta, hogy a kiigazító, korrekciós jogszabálycsomag nagyon sok elemével eg yetért, és valóban itt az a kérdés, hogy a következő órákban és napokban az egyetértés mértéke megfelelő módosító indítványok kezelésével, befogadásával növelhetőe. Annak érdekében vagyunk itt, tisztelt képviselőtársaim, hogy a nagyon sok feszültséggel és egyenlőtlenséggel terhelt egészségügy működése jobb lehet adott gazdasági körülmények között. Az persze egy vízió, hogy majd egyszer az Unió a határon túli betegjogok érvényesítésével kapcsolatos irányelvet elfogadja. Egyébként a tervezet jelenleg csak a járóbetegellátásra vonatkozik, szerintem a fekvőbetegterületre még nagyon sokáig nincs konszenzus az uniós országok között.
