Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 19 (179. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. CZINEGE IMRE (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz):
3061 Csak a rend kedvéért, tisztelt Gógl képviselő úr: 1996ban született meg az a bizonyos kórháztörvény, amiről én is beszéltem, meg ön is beszélt, a Bokroscsomag után másfél évvel; egyébként alkotmányosnak bizonyult minden elemében. Másodszor: fenntartom azt az állításomat, hogy csak baloldaliliberális kormányok tettek a kórházi kapacitások változtatása, a struktúraváltozás tekinteté ben. Nem érintettem a többi jogszabályt, ami egyébként egy külön kérdés lehet. Végül, de nem utolsósorban: néhai Kovács miniszter úr lemondásakor a kórházi átalakítás egyáltalán nem volt még napirenden. Csak a történelmi hűség kedvéért mondtam mindezt. Csá ky képviselő úrnak pedig: a világbanki regionális projektekről beszéltem, amely szintén elősegítette volna a kórházi rendszer ésszerűsítését, ha sikerül véghezvinni, és nem állítják le. Köszönöm szépen. (10.40) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Szintén két percr e megadom a szót Czinege Imre képviselő úrnak, MSZP. DR. CZINEGE IMRE (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Csak a pontosítás miatt szeretnék szólni, azért, hogy a televízió előtt ülők és a rádiót hallgató emberek tudják, hogy hogyan va n lehetőség az Európai Unióban orvosi ellátásra. Valóban van egy 71es európai tanácsi rendelet, amely azt mondja ki, hogy ha valamelyik országban túl sokat kell várni, annyira, hogy az egészségkárosodás szóba jön, akkor igénybe lehet venni szolgáltatást k ülföldön, az Európai Unió országaiban, és ilyenkor a hazai egészségügyi finanszírozásnak fizetni kell a teljes külföldi költséget. Aztán van egy másik, amelyikről most van szó, ez az úgynevezett határon átnyúló egészségügyi szolgáltatá s. Ez pedig azt tervezi majd a jövőben, hogy amennyiben a beteg szeretne műtétet végeztetni az Európai Unió országaiban, akkor azt elvégeztetheti majd, ilyenkor azonban nem a teljes orvosi költséget finanszírozza, hanem csak a hazai ellátás költségeit. Ezé rt azt szeretném mondani, hogy a magyarországi várólisták messze nem olyan hosszúak, amelyek azt teszik szükségessé, hogy az egészségkárosodás miatt külföldre menjenek a betegek gyógyíttatni magukat. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Folytatva a kétperces hozzászólásokat, megadom a szót Gógl Árpád képviselő úrnak, Fidesz. DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz) : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Államtitkár Asszony! Azért kell reagálni, mert végül is akkor a levegőben pontatlanságok maradnak. ’97 decemberében fogadták el az egészségügyi törvényt mindennemű csatlakozó jogszabály megalkotása nélkül. Mint tudjuk, ’98 tavasza után új kormány lett, és ránk maradt tulajdonképpen az egészségügyi törvény kitöltése. Azt mondja az államtitkár asszony, hogy nincsen változtatási ké nyszer. Igen, olyan szintű a változtatási kényszer, ami nemcsak az Alkotmánybíróság döntésére épül, hanem a népszavazásra. Elfelejtik önök, hogy ezt a periódust elutasították, mert nem a vizitdíjat utasították el, hanem azt az egészségpolitikát és azt az e gészségügyi elképzelést, amit szélsőségesen ámokfutásnak mondottunk. Tehát a népszavazás, az alkotmánybírósági döntés, és még egyről ne feledkezzenek el, hogy a konvergenciatörvény teljesítésével vagy szabályainak teljesítésével ’9899re (Sic!) kialakult az, ameddig csonkolódott a magyar egészségügy. Ehhez jött még a pénzügyi válság. Tehát egy olyan kényszerhelyzet van, amikor igenis itt lenne kötelességünk egy rendszerszerű újragondolás, és egy új közmegegyezésre fölépíteni egy egészségügyi rendszert telj es egészében. Úgyhogy kényszer van, amikor nem elég a finomhangolás. Engem zavar is ez a “finomhangolás”. Mit hangolunk finomra, ezt a torz rendszert? Bocsánat, itt Demján mondott valamit, hogy a gazdasági rendszerünk torz. Az egészségügyi rendszerünk pedi g torzított.
