Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 18 (178. szám) - A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VELKEY GÁBOR (SZDSZ):
3005 A 2008. évben nem volt kár. Nyilván már valamilyen kis hozzájárulás és állami befizetés ebben az alapban felhalmozódik. Nagyon fontos lenne, hogy 2009ben ez tovább tudjon növekedni, mert azért ha megnézzük az elmúlt ötéves átlagot, akkor bizony ritkán fordult az elő, hogy két egymást követő évben valamilyen nem biztosítható elemi kár, ha nem is nagy, országos kiterjedéssel, de lokálisan ne okozott volna komoly gondokat. Ami az eljárásoknak, a kármegállapításnak a büro kráciájára vonatkozik, arra nyilván látom én a javaslatban, hogy a korábbi tapasztalatokat figyelembe véve vannak módosítások. Mindazok, akik további módosítást ebben sürgetnének, javaslom, hogy azt gondolják végig, gondoljuk végig, hogy a hozamértékcsökk enés megállapításának azért vannak biológiai időintervallumai is, amiket muszáj figyelembe venni. Éppen ezért, mondjuk, egy komoly fagykár bekövetkezte esetén, aminek az első jeleit gyümölcsösben vagy szántföldön is lehet érzékelni, azt azért meg kell várn i, amíg valóban azon a táblán, területen, abban a gazdaságban a hozamértékcsökkenés megállapítható. Ez azért hónapokat vesz igénybe, még egyszer mondom, nem a bürokrácia miatt, hanem a biológia természeténél fogva. A javaslatnak talán még egy elemével had d foglalkozzam: a kárenyhítési törvény akkor lehet sikeres, ha ezeknek a szabályoknak a gazdálkodók nem a kötelező jellegét fogják erősíteni, és nem egy kényszernek fogják tekinteni, hanem valóban azon öngondoskodás lehetőségének, amelynek eredményeképpen nem teljes mértékben ő felel, ő viseli a bekövetkezett kárt, hanem ebben ugyanolyan mértékben az állami költségvetés mindenkor partner. Azt javaslom, hogy ha ebben egyetértés van, akkor a szóhasználatokban próbáljunk egy kicsit változtatni, mert annyira ne m szabad azért leegyszerűsíteni, hogy ha ez kötelező, akkor már nem is jó. Természetesen azt gondolom, hogy az alapként beterjesztett törvényjavaslat is elfogadható, de azt világosan kell látni, hogy a kárenyhítési törvény alanyai nincsenek kiszélesítve a területalapú támogatást igénybe vevőkre. Akkor biztos, hogy hiába van kárenyhítési törvényünk, vagy lesz kárenyhítési törvényünk, ami még működőképes is lesz, azok problémáival is kell majd valamit kezdeni, akik nem lesznek az alanyai ennek a kárenyhítési törvénynek. A képviselőtársaimnak azt javasolnám, hogy ott, ahol úgy látják, hogy megfogalmazásban egyszerűsíteni kell, tartalmilag is akarnak változtatni, ott módosító indítványokat adjunk ehhez be. Ezeket a módosító indítványokat pedig megtárgyalva, leeg yeztetve, azt gondolom, hogy egy korrekt, ugyanakkor jövőbe mutató kárenyhítési törvénye lehet Magyarországnak. Köszönöm szépen a figyelmüket, és a törvény elfogadását javaslom. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Velke y Gábor, a szabad demokraták képviselője lesz a következő hozzászóló. VELKEY GÁBOR (SZDSZ) : Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon egyetértek mindazokkal, akik azzal kezdték a hozzászólásukat, hogy a 2007 elején létrehozott rendszer valóba n sok működési problémát mutat - ez tagadhatatlan , és a működési problémák legfontosabb oka a rendszerbe belépő termelők száma, vagyis a termelők távolmaradása az elsődleges ok. Adatokat is ismerünk ezzel kapcsolatban, 5 százalék körüli legfeljebb a csat lakozó termelők aránya. Ha a szántóterületet nézzük, az 10 százalék alatti, ha az ültetvényeket nézzük, akkor 40 százalék körüli. Különben az 5 százalék, a 10 és a 40 százalék adata azt mutatja, hogy az üzemszerűen termelők nagyobb arányban csatlakoztak a rendszerhez. Nyilván ez összefügg azzal, hogy nagyobb kockázatot jelent az ő esetükben az elemi kár. Azt is tudjuk, a bizottsági ülésen elhangzott, hogy az ez évben a jelenleg működő rendszerből 300 millió forint körüli bevétel származik, miközben egy fagy kár esetén több tízmilliárd forint a kár, aszálykár esetén meg sok tízmilliárd forint a kár, vagyis hatalmas eltérés van a befolyt összegek és az
