Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 11 (176. szám) - A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Áder János): - TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP):
2716 Tisztelt Képviselőtársam! Én magam is el tudom olvasni, hogy mi van az általános indokolásban, de ha ön úgy gondolja, hogy a vagyonátadás és önrendelkezés a versenyképességet és a színvonalat javítja, akkor véleményem szerint egy kicsikét téved. Van benne némi igazság, de a színvonalhoz, a minős éghez nem elsősorban vagyon kell, hanem pénz, amit önök folyamatosan csökkentenek a magyar felsőoktatásban, és kevesebb gyereket engednek tanítani. A minőséghez pénzre van szükség és nem elsősorban vagyonra, önök pedig ezt próbálják lecsökkenteni. Nem győz ött meg, önnek sem volt egyetlenegy paragrafushoz kötött vélekedése, csak minket vagy személy szerint engem kívánt ócsárolni. Köszönöm szépen, de nem kérek öntől belőle, nincs rá szükségem, hogy az ön kritikájára odafigyeljek. Azt viszont nem tudom, hogy ö n értie az általános vita lényegét, vagy sem, de hát ennyi idő után önnek is érteni kellene. Köszönöm, hogy szólhattam, elnök úr. ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Pósán László képviselő úrnak, a Fideszfrakcióból. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm , elnök úr. A Magyar Bálint és Sándor Klára által jegyzett törvénymódosításban valóban nincs benne a gazdasági társaság, ebből a szempontból Tatai képviselő úrnak igaza van. De láthatóan nem figyelt, én ugyanis nem véletlenül kezdtem azzal a mondandóm, hog y ez a törvény akkor érthető, ha hozzátesszük még azt a törvénytervezetet, amit a Pénzügyminisztérium nyújtott be, és megnézzük azt is, hogy mit tartalmaz az a törvény, amit költségvetésnek nevezünk. S ha ezeket összerakjuk, akkor kirajzolódhat egy olyan k ép, ami nem különösebben tetszetős. Ha általános vitát folytatunk, nem árt, ha egyéb összefüggésekre is kitekintünk egy kicsit. A vagyonjuttatással kapcsolatosan hadd vessem fel azt a problémát, hogy először volt egy törvény, amely az önkormányzatiságot lé trehozta, és az önkormányzatokat azt követően ruházták fel vagyontárgyakkal és sok minden egyébbel. Az egyetemek esetében van egy meglévő működési jogi keret és gyakorlat, s most lenne egy vagyonjuttatás, ami azt jelenti, hogy teljesen más jogi feltételek közepette indulnak. Csak hogy világossá tegyem a helyzetet: ez azt jelenti például, hogy a legtöbb egyetemen a szenátusi összetétel érthető és indokolt módon szakmai, kutatási és oktatási szempontból jelent egyfajta, a szó jó értelmében vett korporatív tes tületet, magyarán: kvóták vannak, hogy akár professzor, docens, tanársegéd, adjunktus milyen arányban vegyen ebben részt, milyen arányban legyen jelen. Ez nem az a fajta választási formula, mint az önkormányzati vagy országgyűlési választás, teljesen más k onstrukció, ez kifejezetten oktatási és tudományos működésre van kitalálva. A vagyonjuttatás és az ezzel kapcsolatos összes egyéb teendő messze túlnő ezen, az más típusú szabályozást igényelne, de itt komoly ellentmondások vannak. Egy ilyen módon működő eg yetemi, felsőoktatási világ és a vagyonhoz juttatott intézmény tényleges vagyongazdálkodása között komoly problémák állhatnak elő, s nem azért, mert ott buta emberek ülnek - félreértés ne essék , hanem azért, mert más logika szerint van összerakva. Köszön öm szépen. ELNÖK (dr. Áder János) : TataiTóth András képviselő úr is kétperces hozzászólásra jelentkezett. TATAITÓTH ANDRÁS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Babák képviselő úr a szememre vetette, hogy ostobának neveztem. Én ezt a szót nem ejtettem ki a számon. Csak azért mondom el, hogy a jegyzőkönyvben nyoma maradjon, nehogy rossz színben tüntessem fel az utókor számára. Pósán képviselő úrnak pedig azt tudom mondani, hogy a parlament elé terjesztett, a költségvetési szervek jogállásáról szóló törvényjav aslatban szó nincs arról, hogy az állami felsőoktatási
