Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 11 (176. szám) - Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - BÓKAY ENDRE (MSZP):
2693 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Or szággyűlés! Köszönöm a szót. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra következik Bókay Endre, az MSZP képviselője. Parancsoljon! BÓKAY ENDRE (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Kö szönöm a szót. Képviselőtársamnak, Nagy Istvánnak jelezném, hogy nagyon sok szakmai szervezettel egyeztették ezt a törvényt, nagyon sokan részt vettek az elkészítésében. Biztos, hogy van olyan valaki, aki az érintett szakmában nem tud erről, de arról szeri ntem nem maga az előkészítés tehet, lehet, hogy az ő érdeklődése egészen más. (13.40) Tisztelt Képviselőtársaim! Maga a színháztörvény két évvel ezelőtt került be a köztudatba, ezen a néven futott, és a két év során, miután elkezdtük a törvény előkészítés ét, hamar kiderült, hogy nagyon szűk lenne, ha csak színháztörvényről beszélnénk, ezért lett a törvény nevében is előadóművészeti törvény. Ebben az értelemben kibővült természetesen más, az előadóművészethez köthető tevékenységgel, zenével, zenekarok, én ekkarok, táncok és egyéb produkciókat végző szervezetek, közösségek műfaji megjelenésével. A törvény célja elsősorban, hogy pótolja az ágazati szabályozás hiányát, ami ebben nincs meg. Egy kicsit emlékeztet a filmtörvényre, bár az merőben másképp született , hiszen a filmtörvény kapcsán, amikor az elkészült, ott egy iparág volt mögötte, és erre az iparágra lehetett építeni pluszforrások megnyerését, egy olyan másik világot lehetett bevonni a filmkészítés finanszírozásába - ami, tegyük hozzá, rendkívül eredmé nyes és hatékony mind a mai napig , ami egy újabb forrást és egy újabb lehetőséget teremtett a magyar filmipar számára. Ezt ki is kellett annak idején használni. Egy kicsit hasonlít ez a törvény ehhez, de természetesen messze elmarad attól a lehetőségtől, hiszen a színházak és az előadóművészek mögött nem áll ilyen iparág, és nem állnak rendelkezésünkre olyan pluszlehetőségek, amik a finanszírozásba ebben az esetben bevonhatók lennének. Mindenesetre az az egyik célunk, hogy a költségvetési támogatások mell ett az adójóváírások révén a magánszférát is bevonjuk a finanszírozásba. A törvény átalakítja az előadóművészeti világot, pontosabban: inkább követi annak az átalakulását, hiszen korábban, amikor a költségvetésben elosztottuk ezeket az összegeket, amiket a színházak fenntartására fordítottunk, jószerivel - többeket megkérdeztem - igazából senki nem tudta már megmondani, hogy mi alapján, honnan indultak ezek a költségvetési számok, és mit takarnak, mit tükröznek. Erre igen nagy szükségünk van, és el kell is mernünk, hogy a mai kőszínházak mellett természetesen nagyon értékes, nagyon magas színvonalon dolgozó amatőr színházakat és amatőr művészeti együtteseket is találunk, amelyeknek a finanszírozására érdemes most nagyobb figyelmet fordítanunk. Harmadik ilyen dolog lehet a finanszírozás mellett, amit megemlíthetünk - és kifogásolták ezt ellenzéki képviselőtársaink , hogy a 2009es költségvetésben több forrást szánunk a színházak működetésére. Természetesen ez összefügg a törvény elfogadásával, hiszen ahogy el fogadjuk a törvényt, ezek a források bekerülnek, mert más szempontok szerint, egy sokkal korszerűbb szempont szerint fogjuk finanszírozni a színházakat. A törvény összefoglal munkajogi szabályokat is, amiket az előttem szólók közül többen részben kritizált ak, részben jónak tartottak. Igen, a színházak és az előadóművészetek egy más világot jelentenek, a művészekre más típusú szabályok is érvényesek kell hogy legyenek, hiszen ők nem tudnak olyan módon dolgozni, mint a hétköznapi, kiszámítható, reggel 8tól 4ig tartó, akár ilyen típusú munkarendben dolgozó más emberek. Itt megjelennek a szabadfoglalkozású művészek, a különböző vállalkozási szerződések, nyilván itt a tárgyi évet nem januártól, hanem év közepétől mérjük, tehát más jelenségeket kell figyelembe vennünk, más beosztásokat, ugyanakkor benne van a
