Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 11 (176. szám) - Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - GULYÁS DÉNES (Fidesz):
2659 t ársulat, hanem legyenek levegőben lógó művészek, akiket majd a színházigazgatók a művészi koncepciók szerint meghívnak vagy nem hívnak meg egy szerepre. Sarkalatos pont az előadóművészeti tanács kérdése. Az előadóművészeti tanács a törvény szerint tanács adó testület, amely részben a miniszter által felkért személyekből, részben delegált tagokból áll. Ez fából vaskarika, mert ha tanácsadó testület, akkor miért nem a miniszter kéri fel a tagjait, hiszen ő a felelős a területért, ha pedig érdekegyeztető test ület, akkor meg mit keresnek benne a miniszter által felkértek, miért nem jön a szakmától egy testület, amely elmondja a miniszternek, hogy a szakma mit akar, és utána döntenek. Ezenkívül véleményem szerint egyéb veszélyeket is hordoz magában az előadóműv észeti tanács. Még ha megkérdőjelezhetetlen ízlésű szaktekintélyekből áll is, akkor is egy bizonyosfajta uniformizálódás veszélyét látom abban, hogy az előadóművészeti tanács többéves működése meghatároz egyfajta irányvonalat, amit esetleg a miniszter saj át magára nézve elfogadhatónak tart. Van még jó néhány pont a törvényjavaslatban, amelyek számomra az átgondolatlanságot és a szakmaiatlanságot tükrözik. Nézzünk ezek közül egyetkettőt! Nézzük meg például az értelmező rendelkezések 38. pontját, amely a ze nés színpadi mű fogalmát tisztázza. Eszerint zenés színpadi mű az operett, a musical, a rockopera, a daljáték és a zenés játék. Ezek szerint az opera nem. Jóllehet az operát előtte megpróbálja egy másik pontban megfogalmazni, de azzal is baj van, mert azt mondja, hogy az opera magánénekesek, szimfonikus zenekar, esetenként énekkar, magántáncosok és baletttáncosok közreműködését igénylő zenés előadás. Hát először is a magántáncos is baletttáncos. Aki a tánckarban dolgozik, az is baletttáncos. Ezzel a megf ogalmazással különösen az a baj, hogy nem segíti az értelmezést, mert egyrészt - amint mondtam - a magántáncos is baletttáncos, másrészt én magam is rengeteg olyan operában szerepeltem, sőt rendeztem is olyan darabot, ahol az imént felsoroltakon túl még s zerepeltek - felsorolom, hogy miket tudtam összeírni az elmúlt 37 éves színpadi gyakorlatomból - kecskék, pirotechnikusok, tűznyelők, törpék, zsonglőrök, íjászok, lovak, szamarak, tevék, valamint olyan hasonló, mondjuk úgy, kisegítő személyzet, amely nélkü l az az opera nem lett volna megvalósítható. Ezért olyan értelmező, másféle egybegyűjtő fogalmazást kellett volna találni erre, ami lehetőséget ad az opera pontosabb megfogalmazására. De menjünk vissza az előző pontokhoz! A záró rendelkezések 44. § 5. pont ja meghatározza, mi az a big band. Remek zenét szoktak játszani, ez nem kétséges, én is nagyon szeretem - de miért nem határoz meg mást? Miért pont a big bandet határozza meg? Ezer más dolgot lehetne meghatározni, ami sokkal inkább jellemző a magyar kultúr ára, mint a big band. Vagy nézzük a fizető előadást, a fizető nézők számát! Mit jelent a fizető néző, a fizető közönség jelenlétében történt előadás vagy nyilvános bemutató? A tervezetből jól látható, hogy a fizető nézőszámhoz köti a támogatást. Jóllehet p ozitívan diszkriminál bizonyos műfajokat, például az operát, de mi a helyzet a fizető nézőszámmal, mi a fizető nézőközönség jelenlétében történő nyilvános előadás? Mit jelent az, hogy jellemzően fizető nézők? Mondjuk, ha egy ezer férőhelyes színház esetébe n 750en fizettek a jegyért, akkor az jellemzően, ha meg csak 749en, akkor nem? Ezek a pontok, tisztelt képviselőtársaim, elfogadhatatlanok. Az, hogy jellemzően, valahogy lebeg a levegőben, úgy levitál, és mindenki úgy értelmezi majd, ahogy akarja. Szerin tem egy törvénynek egyértelműnek és azonos hatályúnak kellene lenni. És akkor az ingyenes előadás jellemzően nem fizető? Vagy csak a fizető jellemzően fizető? Tegye fel a kezét, aki úgy érzi, hogy jogilag elfogadható ez a meghatározás. Ha egy bírósági perb en úgy érvelek, hogy jellemzően fizető volt az előadás, akkor mit mond erre a bíró? Hogyan lehet ezzel védekezni? (11.20) “Népi koncertzenekar” - mi ez, kérem szépen?! “Népi eredetű (cigányzene, népies műdal) műveket vonós és fúvós összeállításban, cimbalo mmal vagy más népi hangszerrel…” Milyen más népi hangszerrel? Dorombbal, okarinával? Mivel? Tehát egyrészt a cigányzene és a népies műdal nem népdal. A népies műdal nem népi eredetű, bocsánatot kérek, az műdal, mint a “Gyere, Bodri
