Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 11 (176. szám) - Az Országgyűlés elnökének megemlékezése az első világháború befejezésének 90. évfordulójáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
2640 A tanác s elnökének indítványára 2008. július 29én Szűcs Erika miniszter asszony írta alá a kollégiumi tag megbízásának visszavonásáról szóló dokumentumot, egyszerűen azért, mert ilyen embernek nincs helye egyetlenegy testületben sem. Végezetül hangsúlyozni szere tném, hogy én partner leszek mindenben, képviselő úr. Köszönöm szépen a felvetését. (Taps.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett a Szabad Demokraták Szövetségének frakcióvezetőhelyettese, Gusztos Péter képviselő úr: “Állami zsírleszívás” címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. GUSZTOS PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A XXI. század új kihívások elé állította az államot, amelyeknek je len állapotában a magyar állam nem képes megfelelni, hiszen az nem távolodik a XX. századtól, a szocializmustól, hanem egyre inkább beleszédül abba; a nemzeti össztermék több mint felét vonja el az adófizetőktől, jelentős részben azért, hogy saját magát el tartsa. Fogyókúrára, állami zsírleszívásra van szükség. Az Államreform Bizottság összeszámlálta az állami közfeladatokat: 9045. Majd gyakorlatilag kimúlt. Csak az állam maradt gyenge, felfuvalkodott, impotens. A reform? Na, az elmaradt. Nagy reform, kis re form, közepes reform, lyukas reform, kerek reform, négyzetes reform, töltött reform, durva reform és bársonyos reform - mind elmaradt. Nagyon sajnáljuk. Elkerülhetetlen, mégis elkerülték. Halaszthatatlan lenne, mégis elhalasztották. Életbevágó. És sokaknak az életébe vágtak azzal, hogy minden úgy maradt, ahogy régen volt. Pedig ahogy régen volt, úgy nem maradhat. Ha a skandináv országokból tekintenek ránk, az látszik, hogy mi vagyunk az egyik leggazdagabb ország: 3200 önkormányzatunk van. Gyenesei miniszter úr szerint a demokrácián spórol az, aki az önkormányzatokon spórol. Én mégis irigykedve nézek a mármár diktatúrába hajló Svédországra, ahol összesen kétszáz önkormányzat működik. Divat kisebb parlamentet követelni, és ez az igény természetesen jogos is. De beszéljünk akkor arról is, hogy hazánk két legkisebb megyéjének megyei önkormányzatai, amelyekhez nagyjából tucatnyi, másfél tucatnyi intézmény tartozik csupán, 4040 fős létszámmal szolgálják a közt. Szükség vane egyáltalán a színtisztán politikai ler akatokként működő megyei önkormányzatokra? Másik kérdés: valóban képes ez az ország, valóban tude Magyarország tízezres nagyságrendben fizetni önkormányzati képviselőket? Ezer példát sorolhatnánk. Miért kell évente 3,5 milliárd forintért állami vezetőket üdültetni? Nem múlt el ennek az ideje, tisztelt képviselőtársaim? Miért kell állami intézményeknek - másképpen fogalmazom: - miért állami intézményeknek kell a Magyarországon működő éttermeket, vendéglátóipari egységeket osztályokba sorolni? Egy Bulgakovregényben élünk 2008 Magyarországán? Miközben a kormányzat kiigazítási kényszertől vezéreltetve “restriktív módon és nem tartósan csapkodja le a kiadásokat, addig fájdalommentesebben több száz milliárd forintot lehetne megtakarítani a költségvetésben. Ehhe z egyes helyeken az is elég lenne, ha egyszerűen a gazdálkodás minimális alapfeltételei megvalósulnának az államháztartásban”, fogalmaz egy tanulmány, amelynek szerzői már több mint egy éve a kormány asztalára tették átvilágító jellegű és javaslatokban meg lehetősen gazdag anyagukat. Az eredményeket a kormány azóta sem hasznosította. Egy újabb idézet következik ebből a tanulmányból, amit három komoly tanácsadó cég szakértői jegyeznek közösen. “A közfeladatok ellátása és a költségvetés számai között nincs egy értelmű, világos és átlátható kapcsolódás. A legtöbb közfeladat esetében az ágazatokat irányító minisztériumok nem tudják megmondani, hogy mennyibe is kerül az adott közfeladat ellátása, illetve még ha tudják is, ha meg is tudják adni a közelítő információ t, az csak komoly utánjárással lehetséges.” - fogalmaz a szöveg.