Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 10 (175. szám) - Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2597 Kifogásolom továbbá, hogy a törvényjavaslat az adóhatóság amúgy is kritikus viselkedésén nem kíván javítani, sőt tovább lazítja a r á mint hatóságra vonatkozó közigazgatási szabályokat. Ez elfogadhatatlan, itt szigorítani kell. A törvényt ugyanis mind az adóalanynak, mind az adóhatóságnak be kell tartani, az adóhatóság elképesztő jogai és viselkedése a gazdaságnak és a polgárnak egyará nt komoly károkat okoz, kiszolgáltatottságuk elfogadhatatlan. Érdekes, hogy mindez ellentétes a T/6572. számú, a 2009. évi költségvetést megalapozó törvénymódosítások 2. §ának (1) bekezdésével, és emlékezetem szerint egyéb paragrafusaival is. Röviden, az APEH hatósági tevékenységének szervezetlenségében és sajátos jogfelfogása terén sürgősen rendet kell teremteni, ez is ösztönözné a jogkövető magatartás fejlődését. Ezt is magában kell foglalnia az adótörvényeknek. Igen, a kifehérítés fontos dolog, de megjó solhatatlan, milyen lesz a fehéredés, milyen gyorsan megy végbe, milyen reakciókat vált ki, és hogyan hat a nemzetgazdaság szereplőinek pozíciójára. A törekvést az MDF egyértelműen támogatja, de tudni kell, hogy aki kifehéredik, az el is fog fehéredni. Eze ket a befolyt összegeket ugyanis végül a vállalkozói szektor fizeti, viszi el. Természetesen szükség van a tiszta viszonyokra, ez eleve magában hordozza az adócsökkentés lehetőségét, de számolni, foglalkozni kell a várható következményekkel is. Ez a folyam at elsősorban azokat éri el, akik valamennyi adót eddig is fizettek, és nem azokat, akik a körön kívülre helyezték magukat. Ha nálunk a feketegazdaság a GDP 2025 százalékát teszi ki, ez évente 67 ezer milliárd forint, aminek az adótartalma 2100 és 2900 m illiárd forint évente. Ennek legalább fele a ma adót fizető körre esik mint illegális vagy félillegális többletjövedelem, és állítólag ők így is túl vannak adóztatva. Hogyan boldogulnak majd ezek a vállalkozók e nélkül a jövedelem nélkül, vagy mi lesz enne k a jövedelemnek a sorsa? És még sorolhatnám a kérdéseket egészen a foglalkoztatásig. Szóval itt egy alapvető koncepcionális hibáról és problémáról van szó. Ha azt feltételezzük, hogy a magyar adófizetők jelentős része azért kerüli az adófizetést, mert úri kedve ezt így diktálja, akkor az tévedés. (21.10) Mindnyájan tudjuk a gyakorlatból, hogy számos olyan vállalkozás létezik - vendéglátóipari, kisipari, szolgáltató és egyéb tevékenységet folytató vállalkozások , amelyek ha szó szerint vagy betű szerint b etartanák az adótörvények sokaságát, akkor két eset fordulhatna elő: vagy ingyen dolgoznának, vagy tönkremennének, ami természetesen nem várható el egy vállalkozótól. No, ebben a helyzetben abban bízni, hogy majd az adóbevételek növekedését, a kifehéredést ezeknek az emberek a még erőteljesebb megsarcolása fogja biztosítani, az már több mint tévedés, több mint hiba, az már talán bűnnek is nevezhető. Lényegében az szja vonatkozásában a kormány csak technikai módosításokat tervez a kedvezményeknél. Itt hét ke dvezményt egységesítenek, mégpedig úgy, hogy minden jogcím - élet- és nyugdíjbiztosítás, tandíj, magánnyugdíjpénztári tagdíj és egyebek - után 30 százalékot engednek levonni a fizetendő adóból, de úgy, hogy összesen csak 100 ezer forintnyi adókedvezményt lehet érvényesíteni. Évi 3,4 millió forintig teljesen, aztán évi 3,9 milliós jövedelemig pedig fokozatosan elfogyó mértékben. A lakáskarbantartás számlakérést ösztönző kedvezménye kedvező újdonság, ezek áfáját, maximum 100 ezer forintot lehet visszaigényel ni, de ez is az előbb említett összes többi kedvezmény részeként értendő, és csak a szokásos jövedelemhatár mellett. Ez alapján gyakorlatilag minden adóalanynak érdemes lesz gyűjteni a számlákat, hacsak a 100 ezer forintos lehetőséget a korábbi és egyszerű bb érvényesítésű adócsökkentő tételek nem merítik ki. Megszűnik az osztalékadó, a magánszemélyek osztalékából származó jövedelmek és az egyéni vállalkozók osztalékalapja adózásának 35 százalékos adómértéke. Egységes lesz tehát a 25 százalékos adómérték, ki vételt - indokoltan - csak az EGTállamokban működő, a tőkepiaci törvény szerint elismert piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak minősülő hozam után fizetendő 10 százalék képez. A javaslat támogatható. Ahogy már beszéltem róla, a feketegazdaság elleni paragrafusok sok esetben súrolják az alkotmányosság határát. Több példa van rá, hogy többékevésbé hasonló törvényeket az Alkotmánybíróság már megsemmisített. Ilyen például az újra felfedezett, lényegében a régit
