Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 7 (174. szám) - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP):
2480 stabilizáljuk az országot. Azt a korábban általam is jelzett bizalmi válságot is beleértve, egy olyan kommunikációs stratégiát, olyan kommunikác iót kell használni kifelé is, nem megengedve azokat a kiszólásokat, elszólásokat, amelyek ma itt is elhangoztak, az egyszerű ember nyelvére lefordítva, hogy érezzék, baj van, de nem akkora baj, hogy ebből közösen ne tudjunk kijönni. Ami az önkormányzat egé szét illeti, azt gondolom, hosszú távon el kell majd oda jutni, hogy az állami igazgatás hatósági feladatait válasszuk le az önkormányzati igazgatás és hatóság rendszeréről. Ennek megfelelően világos, tiszta viszonyokat teremtünk. Vegyük akármelyik hatóság i feladatot, legyen az az építésügy vagy más, ahol a jegyző önmagában mint a település jegyzője jár el hatósági feladatként, hiszen ő a felelős a tűzrendért, az építési hatóságért, mindenért, ennek a hierarchizált központi rendszerét kellene kiépíteni, vil ágos viszonyrendszert, és egy önkormányzati igazgatást szűk stábbal, és hozzáértő testülettel, választott képviselőkkel pedig az adott település irányát megszabni és vinni. Lehetőség a megtakarításra, fel lehet vetni a megalapozó törvények kapcsán is: azt gondolom, hogy a megyei önkormányzatok abba a sorba tartoznak, ahol azon feladati rész minimalizálható, amely a területi, helyi önkormányzati munkánál megjeleníthető. Egyetlen megyei önkormányzatnak sincs egyetlenegy adófizető polgára. Ha megnézzük a költs égvetést, itt is mintegy 12 milliárd forint személyi jövedelemadóvisszatérítés címén van megjelölve. Azt gondolom, hogy ha erre lenne szándék és közös akarat, akkor ezt az összeget azon területekre lehetne fordítani, ahol erre sokkal nagyobb szükség van. Megjegyzem természetesen, a megyei önkormányzatok általam fontosnak tartott testülete nagyjából úgy nézne ki, hogy egy, a megyét reprezentatívan képviselő, nagy tekintélyű személyek grémiuma, nyilván itt a választási kérdéskört meg kell beszélni. De egy bi ztos, ezek nem fizetett képviselők, hanem önmaguk által, a saját helyzetük által, ahogy ez valamikor a Monarchia idején is volt, képviselni tudják önös érdek nélkül az adott terület, település érdekét. Ez elsősorban mára lefordítva azt jelenti, hogy ez egy területfejlesztési koordináció döntően, amely lehetővé teszi a legkisebb települések helyi, lokális érdekeinek megjelenítését a megye, a régió és az ország vonatkozásában. Ami pedig az intézményrendszert érinti, ezen túlmenően még mintegy 3040 milliárd k örüli összeg a költségvetésben intézményfenntartás címen ott van a megyei önkormányzatoknál. Ez nézetem szerint azt a helyi önkormányzatot illetné, ahol a településen belül fizikailag ott van az intézmény. Ennek a fenntartása ugyanolyan összeg a helyi önko rmányzatnak, mint a megyei önkormányzatnak. Éppen ezért azt gondolom, hogy ez jelentős megtakarítást hozhatna. Ezért kell az államháztartás azon szeletéről is beszélni, ahol már korábban, például az 1991. évi XXXIII. törvénnyel, vagy az 1991. évi XX. törvé nnyel állami vagyon lett juttatva a települései önkormányzatoknak, ennek a vagyonnak a később továbbvitele, átadása, megterhelése, eladása vonatkozásában. Az intézmények összevonása kapcsán, amikor az intézményből ki van szervezve a feladat, csúnya szóval élve, és összevonásra kerül, vannak ilyen területi, helyi önkormányzatok, ahol úgynevezett települési integrált rendszerbe lettek a megye által koordinálva, itt bizony felvetődik, hogy mi lesz az alapítói vagyonnal, mi lesz az állami vagyonnal - ez később önkormányzati lett , az alapítói jog magában foglaljae, felölelie azt a rendelkezési jogot, amely később megterhelést és esetleges értékesítést is jelent. Szabályozza az államháztartási törvény a Magyar Államkincstár szerepét, feladatát e tevékenységek részeként. Lényegesen nagyobb, átfogóbb és felelősségteljesebb munka és feladatsor kerül a Magyar Államkincstárhoz. Nyilvánvalóan az adatkezelési szabályok már lehetővé teszik majd azt ezen összefüggésrendszerben, az én olvasatomban, hogy a feketegazdaság elleni pénzügyi fellépés részeként… - hiszen ott a Magyar Államkincstár érkeztetett adatokat, és össze tudja fésülni a több oldalról jövő adatokat, mindenféleképpen további feltáró tevékenységet, lehetőséget látok. Az pedig, hogy az egyéb szervek törzsköny vi nyilvántartását végzi, illetve ellenőrzi az előirányzatokat, a megtérülést, a tartozást, mindenféleképpen azt vetíti előre, hogy egy súlyosabb, olyan közigazgatási
