Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 7 (174. szám) - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP):
2456 Igen, ez a válság arra alkalmas, hogy ilyen kérdéseket majd újra idehozzunk a parlamentbe, á tlépjünk korábbi tabutémákon, de nem a 2009. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosítása kapcsán. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy néhány kérdést felvessek a törvényjavaslattal kapcsolatban; olyan kérdéseket természetesen - é s nyilván nem meglepetésszerűen , amelyek kapcsolódnak valahogyan a jóléti rendszerhez, az egészségügy kérdéseihez. Az egyik ilyen dolog a közteheralapok egységesítésének a kérdése. Ez egy régen napirenden lévő kérdés. Ez arról szól, hogy a munkáltatók ad minisztrációs terheinek csökkentése érdekében ugyanaz lenne az alapja a munkaadói járuléknak és a szakképzési hozzájárulásnak, mint a társadalombiztosítási járuléknak. Tehát ezek a különbségek, amelyek az egyes közteherfizetési kötelezettségeknél eddig fe nnálltak, a következő évtől megszűnnének. Én ezt egy üdvözlendő lépésnek gondolom. A másik dolog az egészségügyi szolgáltatási járulék kérdése, pontosabban és közérthetőbben: az a hozzájárulás ez, amit a járulékot nem fizető nyugdíjasok, szociá lisan rászorultak után most már egyénenként megfizet a központi költségvetés az Egészségbiztosítási Alapnak. Ezt az eljárást idén január 1jén vezettük be, nagyon helyesen. A törvényjavaslat most ezt a 4350 forintos, napi 145 forintos összeget 4500 forintr a és napi 150 forintra emeli, követve a várható inflációt. Fontos dolog ez, mert a nemzeti kockázatközösséget szimbolizálja ez az intézkedés, tehát azt, hogy a nyugdíjasoktól az iskolásokig, hatmillió feletti állampolgár után a költségvetés követhető módon járul hozzá az egészségbiztosítás kiadásaihoz. Itt azt vetném pusztán fel, hogy itt a fejkvótaszerű hozzájárulás kapcsán és azt is figyelembe véve, hogy pontosan a helyzethez való alkalmazkodás kapcsán többször módosultak a számítások az elmúlt hetekben, napokban, majd alaposan még egyszer meg kell nézni, hogy ez a kalkuláció valóban megfelele a most már belátható inflációs pályának, illetőleg a prognosztizálható mértékű foglalkoztatottságnak, és e tekintetben az Egészségbiztosítási Alapot nem érie valam ilyen sérelem e tekintetben. Nyilván egy ilyen helyzetben egy egykét milliárd forintos eltérésnek is lehet súlya az egészségbiztosítási kiadásoknál, noha összességében jelenleg itt 313,6 milliárd forintról van szó, tehát egy igen jelentős összegről. Minde nképpen erre szeretném felhívni a kormány figyelmét. Tisztelt Országgyűlés! Szeretném még megemlíteni azt is, hogy látszólag egy apró dolog, de a nyugdíjas vállalkozókat érinti, pontosan az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetéssel összefüggésben, hogy ott, ahol bizony kettős értelemben is megfizettették ezt a 4350 forintot - mert ezt az összeget meg kellett fizetnie a vállalkozóknak is , ott, akiknek egyéni vállalkozásuk volt, de társas vállalkozásnak is a személyesen közreműködő tagjai, idén kétszer k ellett hogy megfizessék ezt az összeget. Most erre vonatkozóan a javaslat változtatást tartalmaz, tehát megszűnne a duplikáció. Ilyen esetben csak egyszer kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, tehát ez is egy pontosító szabály. Nem túl s ok embert érint, de enyhítés a fizetési kötelezettség tekintetében. (12.10) Szeretnék kitérni még arra a vitára, amely a bizottságokban kibontakozott, s talán az Országgyűlés üléstermén kívül is: a gyermekgondozási díj kérdésére. Ismert, hogy a gyermekgond ozási díj finanszírozása 2009től teljes egészében az Egészségbiztosítási Alapból történik, ami azt jelenti, hogy a jövőben ilyen címen a költségvetés nem ad át térítést az Egészségbiztosítási Alapnak. Szeretném elmondani, hogy a kilencvenes évek elején is ez volt a helyzet. Tisztán biztosítási rendről lévén szó - a gyed egy biztosítási jogviszonyhoz kötött jövedelempótló támogatás , ezt az elvet érvényesítették, majd 1999től a központi költségvetés megtérítette az Egészségbiztosítási Alapnak ezt a juttat ást. Úgy is tekinthetjük, hogy akkor ez volt az állam által átengedett adóbevétel, talán ezt a megtérítést az akkori nagyon erőteljesen deficites helyzet is indokolta. Az egészségbiztosítás egyensúlyát illetően most nem ez a helyzet, és ezen túl - mint eml ítettem - sikerült rendezni az egészségügyi szolgáltatási járulék formájában most már fejkvóta szerint is a járulékfizetésre nem képes emberek után a követhető, egyénre szabott finanszírozást. Érthető, hogy
