Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 6 (173. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF):
2307 közbeszól.) - itt már elhangzott, hogy csak a mellékleteke t cserélték ki, a fejezeti kötetek változatlan formában kerültek be, és voltunk jó páran, akik az új esetében a fejezeti kötetekből dolgoztunk, aztán rá kellett jönnünk, hogy teljesen feleslegesen. Ma kiderült, hogy ez sem stimmel, és Veres János országgyű lési képviselő benyújtott egy módosító javaslatot. Hogy várjunk el jogkövető magatartást az állampolgároktól, ha a Magyar Országgyűlés súlyos jogsértést követ el? Miért mondom ezt? A Házszabály 94. §a azt mondja, hogy az előterjesztő saját indítványához m ódosító javaslatot nem nyújthat be. Szemem előtt van a költségvetési bizottság, amely majd tárgyalni fog a házszabályszerűségről, ahol a kormánypárti többségnek nyilvánvalóan az lesz az álláspontja, hogy a költségvetést Veres János pénzügyminiszter nyújtot ta be (Keller László: A kormány nyújtotta be!) , a módosító javaslatot Veres János országgyűlési képviselő nyújtotta be. Ismert ez a kórforma az orvostudományban, úgy hívják, hogy tudathasadás, úgy hívják, hogy skizofrénia. (Derültség a Fidesz és a KDNP sor aiban. - Dr. Géczi József Alajos: Jaj, de nagy vicc! - Csizmár Gábor: De viccesek!) De nemcsak ez a gond, hanem, tisztelt képviselőtársaim, nem tudom (Dr. Géczi József Alajos közbeszól.) , hogy most általános vita folyik vagy részletes vita folyik (Közbeszó lás a Fidesz és a KDNP soraiból: Így van!) , mert a módosító javaslat tárgyalása a Házban a részletes vita. Remélem, hogy elnök úr nem fog rendre utasítani minket ezzel kapcsolatban, hogy a témánál maradjunk. Többször elhangzott szocialista képviselők szájá ból bizottsági ülésen és itt az elmúlt napokban is példaként, hogy felelőtlen az ellenzék, hogy úgy tesz, mint a süllyedő Titanicnak a zenekara, amely, bár süllyedt a hajó, de ők még játszottak. A példa tulajdonképpen nagyon jó, több szempontból is jó. Egy részt abban mindenki egyetért, hogy a hajó jó állapotban indult el a kikötőből, és a kapitány hibás döntései, rossz navigálása miatt vezette neki egy jéghegynek. Majd mikor nekivezette a jéghegynek, akkor is elfelejtett szólni a zenészeknek, hogy: gyerekek csomagoljatok, mert menekülni kell. (Közbeszólás az MSZP soraiból.) De abból a szempontból is jó példa ez a jövő évi költségvetést illetően, hogy azért az a szemlélet megmaradt, hogy a rendelkezésre álló, az utasok számához viszonyítva szűkebb mentőcsónak okba először a gyerekeket, a nőket és az időseket rakták be, tehát akik védtelenebbek, azoknak adták meg az esélyt a menekülésre, mondván, hogy aki erősebb, az talán nagyobb eséllyel veszi fel a küzdelmet a természettel. Ez a költségvetés mutatja ezt a sze mléletet, hogy amikor baj van, azokon a területeken próbáljunk meg elsősorban spórolni, amelyek védtelenek. Ilyen terület az idősügy, ilyen terület a nyugdíjkérdés. Ebből a szempontból, hála istennek, viszonylag szűk mozgástere van a kormánynak, mert törvé nyek mereven szabályozzák azt, hogy a nyugdíjemelés milyen mértékű kell hogy legyen. De itt hadd álljak meg egy pillanatra! Néhány héttel ezelőtt itt a Házban volt egy polémia, amikor egy ellenzéki felvetésre, hogy talán a nyugdíjemelés formáján változtatn i kellene a jövőben, hogy inflációkövető legyen, azaz a nyugdíjak a későbbiekben a vásárlóértéküket garantáltan megőrizzék, a miniszterelnök úr hihetetlen nagy hévvel kiállt, és azt mondta, hogy ő megvédi a nyugdíjasokat, ő nem engedi, hogy egy fillért is elvegyenek tőlük. Megmondom őszintén, vártam, hogy valaki reflektálni fog, hogy nézze már meg a nyugdíjtörvényt, hisz a svájci indexálás alapján bizony az idei évben és a jövő évben is keményen veszünk el a nyugdíjasoktól ahhoz képest, mint ha mondjuk, inf lációkövető lenne a nyugdíjemelés. Csak a televízió nézőinek mondom, hisz tudom, hogy akik itt ülnek, tisztában vannak vele, hogy a svájci indexálás azt jelenti, hogy a várható infláció, illetve a várható bérnövekedés, reálbérnövekedés 5050 százaléka alk otja most a nyugdíjemelés mértékét. Ha csak a jövő évi adatokat nézzük, a legutóbbi inflációs várakozás, ha az emlékeim nem csalnak - mert az ember már időnként zavarban van, annyiféle variáció van közforgalomban , 4,5 százalékkal számol, a bérnövekmény, a reálbérnövekmény 1,6 százalék, ennek az 50 százalékos átlaga durván 3 százalék, három egész valahány százalék, 3,1 százalék. Ha csak inflációkövető lenne a nyugdíjemelés, akkor 4,5 százalék lenne a nyugdíjemelés. Tehát itt látható, hogy bizony a miniszt erelnök úr vagy nincs tisztában a törvényekkel, vagy - ahogy szokott - jó debattőrhöz méltóan megint blöffölt.
