Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 4 (171. szám) - A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. HOFFMANN RÓZSA, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2120 Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz képviselőc soportja jelezte, hogy nem kíván vezérszónokot állítani. (Arató Gergely: Micsoda veszteség! - Babák Mihály közbeszól.) Viszont megadom a szót Hoffmann Rózsának, a KDNPképviselőcsoport vezérszónokának. Öné a szó, képviselő asszony, parancsoljon! DR. HOFFMA NN RÓZSA , a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kicsit anakronisztikus ez a megszólítás most, amikor, ha jól számolom, az elnökség kivételével, tehát hogyha őket nem veszem ide, akkor mindösszesen heten vagyunk ebbe n a teremben. Ezért talán megengedik, hogy a “Tisztelt Országgyűlés!” kötelező formula után most kivételesen azt mondjam, hogy tisztelt előterjesztők, kedves Sándor Klára és Magyar Bálint, inkább önökhöz fogok szólni, hogy megosszam a gondolataimat és a Ke reszténydemokrata Néppárt álláspontját önökkel. Magyar Bálint elmondta, hogy az elmúlt időszakban számos egyetemi vezetővel konzultált, és arról is tájékoztatott bennünket, hogy hogyan vélekedtek a törvényjavaslatról. (20.30) Nos, az elmúlt időszakban én i s ezt tettem, annak ellenére, hogy legnagyobb sajnálatomra a bizottsági vitában nem tudtam részt venni, ezért csak most van alkalmam elmondani a véleményemet. Az egyetemi rektorokkal én is többel konzultáltam, gazdaságitanácsvezetőkkel, szakértőkkel és ér telemszerűen a frakciómmal, illetve a frakciószövetséggel, azért annál sokkal árnyaltabb a kép, mint ahogyan ön ezt elővezette. A bevezetőjében vázolt egy komoly problémát, amely valós probléma, az tudniillik, hogy mennyire bürokratikus, nehézkes az egyete meknek a vagyonukkal való, nem létező vagyonukkal való gazdálkodás, milyen bürokratikusan lehet csak elintézni, esetleg évek tortúrája során egyegy ingatlanvásárlást vagy cserét. Ez valós probléma, mindazonáltal nem állhatom meg, hogy ne vegyem számba, ho gy meglátásunk szerint mik a felsőoktatásnak a legégetőbb problémái. Komoly problémája az, hogy évek óta zuhan a bejövő évfolyamok színvonala - az okainak a taglalására itt most nem térnék ki , és értelemszerűen a finanszírozási elvek miatt nem várható, h ogy ez a csökkenő színvonalú mindenkori kezdő évfolyam majd nagy számban kiesik a képzés során, hiszen az egyetemek abban érdekeltek, hogy bent tartsák őket. Köztudott, hogy tíz év alatt mintegy megnégyszereződött az egyetemi oktatásban részt vevők létszám a. Ezalatt lényegében a rendelkezésre álló költségvetési források nem változtak, vagy csak minimális mértékben nőttek, ami nagyon komoly forráshiányokat idézett elő. Ma számos olyan, például tanárképzést folytató felsőoktatási intézmény van, amely a legkor szerűbb technikákra kellene hogy megtanítsa a hallgatóit, és emellett van neki néhány írásvetítője, jó esetben egyegy videója vagy éppen laptopja. Megkezdődött a felsőoktatás átalakítása, a mi álláspontunk szerint nagyon gyorsan, nem megfelelően előkészít etten és erőltetetten egységesítetten. Ismereteink szerint sok európai ország már a revíziójánál tart, mi még idáig sem jutottunk el. Ott vannak már a 3. évben azok az egyetemisták, akik az új szerkezetű felsőoktatásban kezdték el a tanulmányaikat, és szám os kérdőjel van előttük. Ezeket nem akarom sorolni, mert az idő gyorsabban telik, mint ahogy szeretném, de hogy mi lesz velük, ez most a legnagyobb kérdés, és a kérdések zömére nincsen válasz. Megkezdődött az akkreditáció is évekkel ezelőtt, és folyik rett enetesen sok bizonytalansággal, nagyon lassan, sok ismeretlen, állandóan változó tényezőkkel, és az egyik legsúlyosabb gondja az akkreditációnak, hogy időben elvált egymástól az alapszakok és a mesterszakok akkreditációja, holott ezeknek egymásra épülése i ndokolt volna. Mindezek tehát alapvetően minőségi problémák és finanszírozási problémák, amelyek meglátásunk szerint súlyosabbak, mint az ön által joggal említett működésbeli probléma. Ez a törvényjavaslat ezekre a súlyos problémákra nem reflektál, jóllehe t nem is vállalta föl, természetes, ezt nem vállalta, mindazonáltal egy törvényjavaslat megítélésénél az is egy fontos szempont, hogy
